Bendefy László – V. Nagy Imre: A Balaton évszázados partvonalváltozásai (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1969)
I. A Balaton partviszonyai a történelem előtti időkben, a rómaiak, majd a népvándorlás korában
Müller Ignác 1769. évi térképén is a M/koWny-félével teljesen azonos szövegű felirat olvasható. A II. József korabeli ún. I. katonai felvétel tihanyi lapján német nyelvű feljegyzés van ilyen formán: ,,1727 Sind hier Rúdra im See entdekt" [22] (1.11 a — b ábra). Szentléleky Tihamér múzeumigazgató, római régész a VITUKI könnyűbúvár (békaember) kutatócsoportjának, különösen Ráday Ödön mérnöknek, továbbá Irmédi-Molnár László egyetemi tanárnak, Borbély Andor tudományos kutatónak, Mészáros Vince múzeumi főmunkatársnak és néhai Tóth Lajos ny. hajóskapitánynak előzetes kutatásaira támaszkodva foglalkozott az örvényesi romokkal és arra a megállapításra jutott, hogy azok egy római kori (III —IV. század?) kikötőnek a maradványai. Egy molószerű építmény alapfalai kb. 1,5 — 1,6 m mélyen a víz alatt ma is kitapogathatok. A romok a Pécsely-patak csapásirányában, annak partján, mintegy 15 — 18 m mélységig nyúlnak be a Balatonba. Szentléleky néhány idősebb emberre talált, akik körülbelül 50—60 évvel ezelőtt még látták ugyanezeket a romokat: a víz fölé emelkedő falakat. 30—40 cm-rel emelkedtek ki a vízből [23] . A közelben, Alsóörs és Balatonalmádi között 1908-ban egy építmény romjaira bukkantak. Laczkó Dezső előbb római kori lakóház fűtőberendezésének (hypocaustum) határozta meg, de Kuzsinszky ezt elvetette. Bebizonyította, hogy csakis agyagégető kemence lehetett. Az érdekesség az benne, hogy „mélyen a Balaton árterében épült, egészen közel a vízhez . . .” [24]. Ugyanekkor a vasútépítő munkások két római sírt is találtak a Balaton árterében, közel a veszprémi szárnyvonal kiinduló pontjához. „Ezen sírok mély fekvése is feltűnő lehet és csak úgy magyarázható meg, hogy a római korban a Balaton víztükre alacsonyabb volt, mint ma, amit különben másfelé is az archaeológiai jelenségek megerősíteni látszanak ”[25]. Mindezek a felsorolt leletek arról tanúskodnak, hogy a rómaiak korában a Balaton szintje nagyjában a mai normális vízállással azonos, talán annál valami igen kevéssel alacsonyabb volt. A kérdés csakis a fenék-pusztai leletek és megfigyelések segítségével közelíthető meg. Ezekről az alábbi eredeti tudósításokkal rendelkezünk. Rómer Flóris 1863-ban a fenék-pusztai római erődről azt közli, hogy annak oldalhossza 220 öl volt. Keleti és északkeleti oldala ledőlt, elhabolta a víz (1.12 ábra). „A Balaton szélén találtatnak római téglák: számtalan kispénz a Cons- tantinusok idejéből; az ÉK-i part alatt... edénytöredékek; nagyobb, fekete agyagból gyúrt öblös edények, valamint 1.10 ábra. Müller Ignác 1769. évi térképének részlete a „Lacu decrescente — Rudera muri” -----------jelzéssel ! * каnM... í 17
