Bándy Iván: Vízépítési műtárgyak I. Beton- és vasbetonszerkezetek (OVH Vízgazdálkodási Tröszt, Budapest, 1976)

4. A feszített vasbetontartók számítása

4.13 A hatásos feszítőerő

A feszités során keletkezett feszültséget feszitésl vagy kezdeti feszültségnek nevezzük. Ezt a feszitési feszültséget nem vehetjük teljes értékben figyelembe, mert különböző - nem is kis értékű - feszültségveszteség keletkezik. A feszültségveszteségek levonása után maradó feszültség a hatásos feszültség.

Az előre feszitett tartók feszültségveszteségei a következők:

a/ az acél alakváltozásából származó feszültségveszteség,

b/ a beton zsugorodásából származó veszteség, c/ a beton lassú alakváltozásából származó veszteség, d/ a feszitőpad és a feszitőbetét hőmérsékletkülönbségéből származó veszteség,

e/ a beton maradó alakváltozásából származó veszteség sokszor ismételt terhelés esetén.

Ezeken kivül veszteségek léphetnek fel a feszitő- huzaloknak a feszitőpadhoz való lehorgonyzásnál, a rendezőelemeknél fellépő esetleges súrlódásból stb. Ezeket előre feszitett tartónál úgy szokták figyelembe venni, hogy megnövelik a feszitési feszültséget e veszteségek számitott vagy becsült értékével. A kezdeti feszültségen már az ezek figyelembevételével meghatározott feszültséget értjük.

Az acél lassú alakváltozásából származó feszültségveszteség jellemzője a technikai kúszási határ. Technikai kúszási határnak nevezzük azt a feszültséget, amely a terhelés fellépése utáni első óra elteltétől a századik óra befejezéséig 0,08 % nyúlást hoz létre. Jele: &^. Oka: a feszitett acélok lassú alakváltozása. Nevezik kúszásnak is. A technikai kúszási határt a folyáshatár- 91