Bándy Iván: Vízépítési műtárgyak I. Beton- és vasbetonszerkezetek (OVH Vízgazdálkodási Tröszt, Budapest, 1976)

4. A feszített vasbetontartók számítása

- 90 A o' -re kapott két kifejezés jobb oldalát egymás- sál egyenlővé téve

Pf Pf

01 b " “ Pb + /n - 1/Fg " F” 1 A-?/

ahol; í\ a feszitett vasbeton tartó ideális keresztmetszete.

Az elmondottakból levonhatjuk a következő következtetés :

a feszítőerő ráengedésekor a fellépő betonfeszültség ugyanakkora, mintha központos külső nyomóerő egy olyan vasbeton rúdra hatna, amelynek teljes betonkeresztmetszete _nem feszitett acélbetéteinek keresztmetszet

i területe pedig .

Ha a feszítőerő külpontos, a vizsgált keresztmetszet eltolódik és elfordul. A különböző magasságokban elhelyezkedő betonszálak feszültsége a

P-P P-P ■ ö-í

= - ff - if------1 *1 ^

ö

sszefüggésből számítható,

ahol; I^ az ideális keresztmetszeti terület tehetetlenségi nyomatéka saját súlyponti tengelyére, a feszítőerő támadáspontjának távolsága az ideális keresztmetszet súlyvonalától, y^ a vizsgált betonszál távolsága az ideális keresztmetszet súlyvonalától.

A különböző magasságokban elhelyezkedő feszitőacé- lokban a feszítőerő ráengedése után a feszültségeket úgy számítjuk, hogy a feszitési feszültséghez hozzáadjuk a megfelelő betonfeszültség n - szenesét, vagyis:

<3 = af + n.^b /.á-9/

3