Bándy Iván: Vízépítési műtárgyak I. Beton- és vasbetonszerkezetek (OVH Vízgazdálkodási Tröszt, Budapest, 1976)
3. A feszített vasbetonszerkezetek anyagai és a feszítési rendszerek
refeszitett gerendákat és lemezeket, amelyeket róla Hoyer-rendszerü tartóknak is nevezik. E feszitési rendszernél az erőátadás a beton és az acél közötti felületi kötés segitségével történik. A feszitőpados eljáráshoz 0,3 - 3,0 mm átmérőjű sima, 2,5 - 6,0 mm-es periodikus kialakitásu huzalt, valamint pászmát vagy - 12,5 mm-ig terjedő átmérőjű - drótkötelet alkalmaznak. A beton és p az acélbetétek együttdolgozását - 16 000 kp/cm acélfe- szültségi határig - a két anyag közötti felületi kötés biztosítja, tehát külön lehorgonyzó szerkezetre nincs szükség. A feszitett szerkezet készítése Hoyer-rendszer- rel a következő. A feszités lényeges segédszerkezete a feszitőpad. A feszitőpad az acélbetétek megfeszítésére, az elem betonozására és a szilárdsági időtartam alatt az elem tárolására szolgál. A feszitőpad egyik végén helyezzük el a feszitőberendezést, amely az acélhuzalok befűzésére és befogására szolgál, a másik végén elmozdulástól mentes leborgonyzást biztosítunk. /3.10 ábra/. A Hoyer rendszerű feszítéshez a huzalok 3 mm átmérőig különösebb felületi megmunkálás nélkül alkalmazhatók. A gyár a huzalokat általában tekercsben vagy kis- 64 •J.IO ábra A feszitőpad elvi vázlata
