Bándy Iván: Vízépítési műtárgyak I. Beton- és vasbetonszerkezetek (OVH Vízgazdálkodási Tröszt, Budapest, 1976)

9. Támfalak, partfalak

Itt Yfa, Yj-q , a felborulás, elcsúszás illetve feluszás szempontjaiból lehetséges legkedvezőtlenebb csoportosításban felvett állandó, esetleges és járulé­kos terhekből illetve hatásokból származó igéqybevéte­leket,. Ysa pedig az előzőekben felsorolt kedvezőtlen hatásokat akadályozó állandó jellegű terhekből illetve hatásokból származó igénybevételt jelenti. összetett szerkezeteknél e vizsgálatokat közbenső helyeken el kell végezni; Az alakváltozások ellenőrzése során ki kell mutat­ni, hogy nem keletkeznek a megengedett alakváltozásnál nagyobbak. A számítások során állandó jellegű teherként kell figyelembe venni a szerkezet önsúlyát a földterfret és a földnyomást. Esetleges jellegű teherként kell számításba venni a földnyomás-többletet, amelynek forrása a partfal mö­götti részen az esetleges mozgó teher. Ide soroljuk a hullámverésből és jégnyomásból származó erőket is. A hullámverés okozta fajlagos erőt a p = 0,75 h2 /Mp/m/ /9.10/ összefüggésből számítjuk. Ezt az erőt a nyugalmi álla­potban lévő vizszint alatt, a vízmélység 1/6-ában, a partfalra merőlegesen kell feltételezni. A jégnyomást az MSz 15226 előírásai alapján kell figyelembe venni. Esetleges teherként kell kezelni még a hajók moz­gása által előidézett erőhatásokat. így: a szél okozta hajóütéseket a kikötőbakra kifejtett erőt a legkedve­zőtlenebb vizállás figyelembevételével. Egyébként a ki­kötőbakra ható erőt a kikötésre kerülő legnagyobb terhe­- 293 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom