Bándy Iván: Vízépítési műtárgyak I. Beton- és vasbetonszerkezetek (OVH Vízgazdálkodási Tröszt, Budapest, 1976)

9. Támfalak, partfalak

Itt Yfa, Yj-q , a felborulás, elcsúszás illetve feluszás szempontjaiból lehetséges legkedvezőtlenebb csoportosításban felvett állandó, esetleges és járulékos terhekből illetve hatásokból származó igéqybevételeket,. Ysa pedig az előzőekben felsorolt kedvezőtlen hatásokat akadályozó állandó jellegű terhekből illetve hatásokból származó igénybevételt jelenti.

összetett szerkezeteknél e vizsgálatokat közbenső helyeken el kell végezni;

Az alakváltozások ellenőrzése során ki kell mutatni, hogy nem keletkeznek a megengedett alakváltozásnál nagyobbak.

A számítások során állandó jellegű teherként kell figyelembe venni a szerkezet önsúlyát a földterfret és a földnyomást.

Esetleges jellegű teherként kell számításba venni a földnyomás-többletet, amelynek forrása a partfal mögötti részen az esetleges mozgó teher. Ide soroljuk a hullámverésből és jégnyomásból származó erőket is.

A hullámverés okozta fajlagos erőt a

p = 0,75 h2 /Mp/m/ /9.10/

összefüggésből számítjuk. Ezt az erőt a nyugalmi állapotban lévő vizszint alatt, a vízmélység 1/6-ában, a partfalra merőlegesen kell feltételezni.

A jégnyomást az MSz 15226 előírásai alapján kell figyelembe venni.

Esetleges teherként kell kezelni még a hajók mozgása által előidézett erőhatásokat. így: a szél okozta hajóütéseket a kikötőbakra kifejtett erőt a legkedvezőtlenebb vizállás figyelembevételével. Egyébként a kikötőbakra ható erőt a kikötésre kerülő legnagyobb terhe- 293 -