Bándy Iván: Vízépítési műtárgyak I. Beton- és vasbetonszerkezetek (OVH Vízgazdálkodási Tröszt, Budapest, 1976)

9. Támfalak, partfalak

lyét vonhatja maga után. Az egyenlőtlen süllyedések tovább fokozzák az elferdülést, ez viszont tovább növeli a süllyedéskülönbséget. Tehát a veszélyes helyzetet előidéző okok összegeződnek. Ezért Írták elő - többek között - azt, hogy az eredőerő a legkedvezőtlenebb teher- állásban sem közelítheti meg l/J-nál jobban az alaptest nyomott élét.

Az elbillenés során az erőtani elv leegyszerűsítésével általában azt szoktuk vizsgálni, hogy mekkora az alaptest A sarokpontjára felirt stabilizáló és elbillentő nyomaték hányadosa /9*7« sz. ábra/. Ez a számitás

9.7 ábra

Vizsgálat elbillenésre

szikla

azonban csak akkor igaz, ha az altalaj ugyanolyan merevségű, mint az alaptest. Csak ez esetben lehet az A pont a forgás középpontja. Ez a feltételezés szorosan véve csak a sziklatalajoknál helytálló. Ez esetben - az A forgásközéppont állandósága esetén - felírható, hogy elbillenés szempontjából megfelel a támfal, ha:

2ZG.g>ZEg.e /9*6/- 278 -