Bándy Iván: Vízépítési műtárgyak I. Beton- és vasbetonszerkezetek (OVH Vízgazdálkodási Tröszt, Budapest, 1976)
2. A vasbeton hajlított tartó jellemző feszültségállapotainak áttekintése
A terhelő erő további fokozásával a tartó tönkremegy. A tönkremenetel három fajtáját különböztetjük meg. Ha a tartóban olyan kevés az acélbetét, hogy az első repedéskor reá háruló húzóerőt.felvenni nem tudja, akkor az acélbetét hirtelen megfolyik - esetleg el is szakad, tehát a II. feszültségi állapot ki sem tud alakulni. Az igen gyengén vasalt szerkezetet nem is tekinthetjük vasbetonnak, legfeljebb vasalt betonnak. Nevezik alulvasalt szerkezetnek is. Ha a tartóban olyan sok acélbetét van, hogy a beton előbb morzsolódik össze, mielőtt az acélbetét megfolyna, akkor a szerkezetet tulvasaltnak nevezzük. A helyesen vasalt vasbetontartó törése akkor következik be, ha az acélbetétben a nyúlás meghaladta a folyás kezdetét jellemző nyúlást /£^./, a feszültség pedig elérte a folyási határt /6 , s ennek megfelelően az acélbetét erősen megnyúlik, ugyanakkor a betonban a repedések szélessége nagymértékben megnő. E jelenséggel csaknem egyidejűleg a betonban a nyomófeszültség eléri a beton hajlitónyomószilárdságát / ö" illetve a szélső nyomott szálban a mértékadó fajlagos összenyomódás értékét /£p/- A sorrend természetesen lehet fordított is. A törés állapotában a repedések száma megnő, s a törés pillanatában a repedések tovább folytatódnak a nyomott rész felé, a nyomott rész mind keskenyebbé válik /2.1/d. ábra/. Ezt a feszültségi állapotot III. feszültségi állapotnak nevezzük. A törési keresztmetszetben általában előbb következik be az acélbetét folyása, mint a beton fajlagos törési összenyomódása / £ ^/, illetve a d ^ törőfeszültség fellépte. Ha a vasbetonszerkezet vasalása olyan, hogy az acélbetét folyása és a beton összemorzsolódása egyszer- 20