Bándy Iván: Vízépítési műtárgyak I. Beton- és vasbetonszerkezetek (OVH Vízgazdálkodási Tröszt, Budapest, 1976)

2. A vasbeton hajlított tartó jellemző feszültségállapotainak áttekintése

re következik be, akkor felső határvasalásu vasbeton- szerkezetről beszélünk.

A III. feszültségi állapotban az X tengely felfelé tolódik el és a törési állapotban a legkisebb a távolsága a felső nyomott száltól /Xjjj /• A 2.2 ábra a semleges tengely vándorlását tünteti fel különböző terhelési esetekben.

Az előbbiek alapján a hajlított vasbetontartó keresztmetszetének hajlitásvizsgálata céljából tulajdonképpen ugyanazok az összefüggések használhatók fel, amelyeket a homogén és az izotrop tartóra vonatkozóan az elemi rugalmasságtan alkalmaz. /Statikai egyensúlyi kijelentések, illetve a Bernoulli-Navier-féle rugalmas vonatra vonatkozó geometriai összefüggések/.

Az I. feszültségi állapotban a hajlitás szokásos alapképlete alkalmazható, bevezetve a heterogén keresztmetszet hömogén keresztmetszetté való átalakítását /2.3» sz. ábra/.

Vagyis:

N = N /2.11/

M = N . q = H . q /2.12/

ahol:

N = á nyomófeszültségek eredője

H = az acélbetétben fellépő huzófeszült ségek eredője

q = a belső huzó-nyomóerok karja.

2.3 ábra

A hajlitásvizsgálat alapegyenletei