Bándy Iván: Vízépítési műtárgyak I. Beton- és vasbetonszerkezetek (OVH Vízgazdálkodási Tröszt, Budapest, 1976)

2. A vasbeton hajlított tartó jellemző feszültségállapotainak áttekintése

határfeszült séget, amelyek számértékeit a szabályzatok és szabványok tartalmazzák.

Határigénybevételen, valamely szerkezet igénybevehetőségének azt az alsó határát értjük, amelynél a vizsgált szerkezet használhatósága, még a különböző, számításba nem vett, de a teherbírást kezdvezőtlenül befolyásoló tényezők valószínű halmozódása esetén megszűnhet, tehát a szerkezet tönkremenetelét jelentő állapot bekövetkezhet .

Röviden: a hat árigén^bevétel a szerkezet igénybevehetőségének valószínűen várható legkisebb értéke.

Ha a határigénybevétel ismert, akkor a határfeszültség a határigénybevéteiből - a szerkezet keresztmetszeti jellemzőinek figyelembevételével - számított feszültséget jelenti, azaz

/2.4/

A határfeszültség a törőfeszültség csökkentett értéke, vagyis a szerkezetet tönkretevő feszültségének valószínűen várható legkisebb értéke.

A biztonság

A biztonságot teherbírás szempontjából a következőképpen fogalmazhatjuk: a mértékadó igénybevétel ne legyen nagyobb a határigénybevételnél, vagyis a szerkezét használhatatlansága ne következzék be.

Az eddigiekből is érzékelhető, hogy a mértékadó igénybevétel /Y^/ és a határigénybevétel /Yg/ éppen úgy valószínűségi reláció, mint ahogy valószínűségi reláció az időállóság is. Tehát általánosságban valamely szerkezet biztonságát úgy fogalmazhatjuk, hogy az nem más, mint a szerkezet tartósságának valószinüsége.

14