Balogh János: Vízigényszámítások az öntözőgazdálkodásban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1978)

Az öntözhető területek nagyságának meghatározása

(42)

ahol tü a típusberendezés egy állásbeli üzemének időtartama, a

Vö- Fö

tn =

Qi

összefüggéssel számítható.

Az egy kútból megöntözhető terület kiterjedése a

tij Qk

Fö =

V«

(43)

öi

összefüggéssel számítható.

Csepegtető öntözés kutakból. A csepegtető öntözőberendezések is igen jól működnek kutakra telepítve, mivel hasonlóan az esőztetö

öntözőberendezésekhez

— csővezetékekben veszteségmentesen osztják szét a vizet az öntözött területen;

— a vékony s az esetek többségében fekete csövekben szállított kis víztömegek a szállítás során felmelegszenek;

— igen kis vízmennyiségek is egyenletesen oszthatók ki segítségükkel.

A csepegtető öntözőberendezéseknek azonban továbbá előnyei is vannak, amelyek döntőek lehetnek a berendezéstípusok közötti választáskor. Ezek a következők:

— a szűkös felszín alatti vízkészletből jelentősen nagyobb terület öntözhető meg cseppenkénti öntözési módszerrel, mint esőztetéssel; - - a csepegtető öntözőberendezésekkel való öntözéshez — melyeket az esetek többségében ültetvényekben használnak — lényegesen kevesebb munkaerőre van szükség, mint az esőztető berendezésekhez.

A csepegtető öntözőberendezések kutakra való telepítése mellett szól az a körülmény is, hogy a helyesen létesített kút és a jól megválasztott szivattyú esetén a kitermelt víz tisztasága kielégítő, s a csepegtető öntözés kellemetlen kísérő jelensége, a csepegtetőtestek el- tömődése alig fordul elő. Ügyelni kell viszont arra, hogy vastartalmú kútvizek esetén — a levegőn kiváló vassók eltömődést okozó hatása ellen — a vizet vastalanítsuk.

Az egy kútból megöntözhető terület meghatározásához cseppenkénti öntözésnél a

= 9j£_Jü_ (44)

Voic

összefüggés alkalmas.

84