Balogh János: Vízigényszámítások az öntözőgazdálkodásban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1978)

Az öntözhető területek nagyságának meghatározása

A meghatározott terület cseppenkénti öntözéséhez létesítendő kutak számát pedig megkapjuk a

összefüggéssel.

y Öic ' F ö Qk ’

(45)

A tározókból öntözhető területek kiterjedése

Hazánkban a dombvidékek öntözött „oázis”-ai kialakulóban vannak. A kisebb-nagyobb tározókban összegyűjthető víz drága kincs. Minden cseppjét a lehető legértékesebb kultúrák hozamainak fokozására kell szánni.

A tározók vízkészleteinek hasznosításához két szempontot kell szem előtt tartanunk:

— mekkora az öntözési célra rendelkezésre álló vízkészlet,

— milyen az öntözendő terület vetésszerkezetének vízigénye.

A rendelkezésre álló vízkészlet nagysága

A tározóban összegyűjtött vízkészlet nagysága függ

— a vízgyűjtő terület kiterjedésétől és egyéb tulajdonságaitól,

— a tározótér nagyságától, továbbá

— a vízgyűjtő területre hulló csapadéktól.

Lényegében tehát felírhatjuk, hogy

Vt=aFvC. (46)

A tározási időszak tartamától és a tározó térfogatától függően azonban erősen eltérő arányok alakulhatnak ki. A vízgyűjtő területről elfolyó és a tározótérben felfogható víztömegek csupán ritkán azonosak. Minél hosszabb a tározási időszak és minél nagyobb a vízgyűjtő terület, annál valószínűbb, hogy

Vt > VT, (47)

vagyis, hogy a vízgyűjtő területről lefolyó vízmennyiség (Vt) nagyobb, mint a tározótérben felfogható (VT).

A tározótérben összegyűlő víztömegből öntözési célra felhasználható vízmennyiség meghatározásához ismernünk kell egyrészt a tározó egyéb vízhasznosítási rendeltetéseit, másrészt a tározóból be85