Balogh János: Vízigényszámítások az öntözőgazdálkodásban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1978)
Az öntözővízigény meghatározása
7. táblázat. Az egyes talajtípusok víztartó képessége Talajtípus Vízkapacitás Hasznos vízkapacitás Holtvíztartalom (HV) a talaj térfogatszázalékában Homok 22—25 15—16 6—10 Homokos vályog 6—30 16—19 7—14 Vályog 31—33 19—23 8—14 Agyagos vályog 34—40 19—22 12—21 Agyag 40—50 17—18 22—33 Nehéz agyag 50—60 15—17 33—45 g'ét vehetjük mértékadónak. Ennél sekélyebb talajréteget a tározóképesség meghatározásakor csupán sekély termőrétegű talajokon vagy egyes zöldségfélék termesztése esetén indokolt figyelembe venni. Viszont 1,5 m-nél mélyebb termőréteg víztartalékait csak kivételesen, indokolható esetekben célszerű tekintetbe venni és természetesen csak mélyen gyökerező növényeknél. A talajvíz mélysége rendkívül változatos lehet, ha azonban olyan, hogy a szintje feletti kapilláris zónát a termesztett növények gyökereikkel nem érik el, ia termesztett növényállományok vízellátásában nincs szerepe. Tekintve továbbá azt, hogy általában mély talajvízszintű területeken öntöznek, a talajvízből származó nedvességellátottságot a számításokban elhanyagolhatjuk. Mindezek alapján az öntözővízigények megállapításához három talaj kategória 1 m mélységű talajrétegének, az öntözési idény előtti csapadékból vízkapacitásig feltöltődött hasznos víztartalmát adjuk meg a 8. táblázatban. A talajvízből származó nedvességet nem vettük figyelembe. Az öntözési idényt megelőző időszak csapadékát azonban nem ve8. táblázat. A különböző víztartó képességű talajok 1 m-es aktív termőrétegének hasznos víztartalma (DV) Víztartó képesség Víztartalom, mm Rossz Közepes Jó 160—180 180—200 200—230 37
