Balogh János: Vízigényszámítások az öntözőgazdálkodásban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1978)

Bevezetés

*r

k2

4. ábra. A kt és k2 biotechnikai együtthatók nomogramja

középhőmérséklet és a napfényes órák száma. Az ajánlott összefüggés a következő:

ETopt= k-t-r, (9)

ahol

k = ki- ki szorzattal meghatározható biotechnikai együttható (a ki és k-> értékei leolvashatók a 4. ábra görbéjéről);

t — a napi hőmérséklet;

r= a tényleges és a földrajzilag lehetséges napfényes órák számából a 4. táblázatról leolvasható együttható.

A k biotechnikai együttható, a növényállomány transzspiráló levélfelületétől függ. A levélfelület arányainak mérésére a levélindex

Lt = —^— = levélfelület (10)

Tf talajfelület

értékeit használják.

A levélfelület növekedésével ugyanis nő a transzspiráció, s ugyanakkor — a talajfelület beárnyékolása miatt — csökken az evaporáció.

A levélindex (Li) hatását az evapotranszspiráció számított értékeiben a /c-érték fejezi ki. Ha a fenofázisnak a levél minőségére gyakorolt hatását figyelmen kívül hagyjuk, akkor a ki tényezőit egyszerűnek tekintjük. Értékei a 4. ábra első görbéjéről olvashatók le. Ha azonban a transzspiráló felületek nagyságán kívül a vegetáció alatt változó levélminőség és állományzártság hatását is figyelembe vesz- szük, akkor a k tényező összetett, s az ábráról leolvasható ki és k2 értékek szorzatával fejezhető ki.

25