Balogh János: Vízigényszámítások az öntözőgazdálkodásban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1978)

Bevezetés

4. táblázat. Az r-tényező értékei Magyarországon

keleti hosszúság: 16°10'—22°50' északi szélesség: 45°45'—48°30'

Napfényes órák száma

r

0

0,01

1

0,02

2

0,05

3

0,07

4

0,09

5

0,11

6

0,14

7

0,16

8

0,18

9

0,20

10

0,23

11

0,25

12

0,27

13

0,29

14

0,32

15

0,34

16

0,36

A 7c2 értéke az ET számított értékére a tenyészidő elején növelő, a tenyészidő végén pedig csökkentő hatású. Ennek az az oka. hogy a fiatal levelek transzspirációs intenztása nagyobb, mint az idősebb leveleké (Petrasovits, 1957—69).

A napi középhőmérséklet (t) a vizsgált területre jellemző napi középhőmérséklet °C-ban.

A tényleges sugárzási viszonyok kifejezőjét (r), a napi tényleges napfényes órákat az adott helyen földrajzilag lehetséges évi napfényes órák aznapra eső %-ához viszonyítva fejezzük ki. A Magyar- ország öntözött területeire vonatkozó r-értékeket közvetlen felhasználásra a 4. táblázatban adjuk meg.

A Központi Légkörfizikai Intézet (Antal) a potenciális evapotransz- spiráció napi értékeinek a számítására ia léghőmérséklet és a telítési hiány napi középértékeit használja:

ETp = 0,9 (E—e)0’7 (1 + at)4’8 (11)

ahol E at léghőmérséklethez tartozó telítési páranyomás, e a tényleges páranyomás (napi középértékek), x = 1/273.

26