Balogh János - Gergely István: A csepegtető öntözés alapelvei (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1988)

1. Balogh János: Bevezetés

Éghajlat

Elsődlegesen az éghajlatot kell számításba venni, ha valahol csepegtető öntözőberendezés létesítésének a gondolata merül fel. Bár a cseppenkénti vagy kortyonkénti öntözés viszonylag széles határok között

— arid,

— szemiarid és

— szubhumid

éghajlaton egyaránt sikert remélve alkalmazható, de még humid éghajlaton is (pl. Angliában) jelentőségük van üvegházakban és fóliasátrakban. Végeredményben csepegtető öntözőberendezések mindenütt jó szolgálatot tehetnek, ahol a csapadék kevesebb, mint amennyi a jövedelmező növény- termesztéshez elégséges. Különösen oda valók, ahol szinte minden évben hosszú, száraz periódusok fordulnak elő s természetesen oda, ahol az egész év száraz, kevés a csapadék vagy kedvezőtlen az eloszlása.

Arid és félig arid övezetekben, ahol nincs vagy ahol nem elégséges a

1.4. táblázat. Csepegtető és esőztető öntözések hatása a kukoricaállomány mikroklímájára (Gödöllő)

(Petrasovits — Balogh, 1978)

Időszak

Meteorológiai

tényező

Csepegtető

Esőztető

Száraz

kontroll

öntözés

max.

min.

max.

min.

max.

min.

Augusztus

t (°C)*

27,8

12,4

27,8

13,0

30,0

15,2

27-31.

h (%)**

95

40

90

40

68

30

Szeptember

<(°C)

22,4

9,6

25,6

11,4

27,6

13,4

1-5.

h C/o)

96

48

91

35

68

30

Szeptember

t(°C)

20,0

7,0

27,0

7,6

29,4

11,0

6-10.

h C/o)

96

44

91

35

68

26

Szeptember

t (°C)

26,6

8,2

26,6

8,4

29,2

10,8

11-15.

C/o)

96

43

90

30

68

24

Szeptember

í(°C)

25,2

6,4

25,2

7,2

28,6

9,4

16-20.

h C/o)

99

40

91

34

67

22

* t = hőmérséklet.

** h = relatív nedvességtartalom.

26