Balogh János - Gergely István: A csepegtető öntözés alapelvei (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1988)
1. Balogh János: Bevezetés
csapadék, a növények gyökérzete csak azokban a talajrészekben tud kifejlődni, amelyeket a csepegtető öntözőberendezés vízadagoló testjei nedvesen tartanak. Ilyen helyeken a vízadagoló testek elhelyezésének rendkívül nagy a jelentősége. Minél nagyobb tömegű egyedből áll az öntözendő növényállomány (fás ültetvények stb.), annál több növényegyedenkénti vízadagoló testre lehet szükség, hogy a gyökérzet kellő stabilitást tudjon nyújtani. Sokszor 3—5 növényenkénti vízadagoló test is szükséges ehhez. Ha a nedvesen tartott talajtömbnek nem elég nagy a kiterjedése, erősebb szél vagy vihar az egész ültetvényt kidöntheti. Ezért amikor az. öntözőberendezés elrendezését tervezik, nemcsak a várható csapadékot, hanem az esetleges szélviharok várható erejét és irányát is számításba kell venni. A makroklímának befolyása van a csepegtető öntözőberendezések kialakítására, ugyanakkor a sűrűn (naponta) ismétlődő, az optimális talaj- nedvességet biztosító öntözésnek jelentős hatása van az öntözött növény- állomány mikroklímájára. Érdekes adatok találhatók e vonatkozásban az 1.4. táblázatban egy öntözött kísérleti parcella különböző kezelésű kukoricaállományaiból (Gödöllő). Az adatok nemcsak azt bizonyítják, hogy az öntözésnek jelentős hatása van az öntözött növényállomány mikroklímájára, hanem azt is, hogy a csepegtető öntözés jobb nedvességviszonyokat teremt a levélkoronában is, mint az esőztető öntözés. A csepegtető öntözés ugyanis naponként történt, míg az esőztető öntözés fordulója 15 — 20 nap körüli volt. Talaj és domborzat Gyakorlatilag a művelésre alkalmas talajok minden típusát lehet csepegtető öntözőberendezéssel öntözni. Még a sós vagy szikes talajokat is, ha jó minőségű öntözővíz áll rendelkezésre. A talaj szemcseösszetétele, szövete azonban olyan fontos jellemző, melyet figyelembe kell venni a tervezéskor. A talajnedvesedés profilját meg kell állapítani a jövendő csepegtető öntözőberendezéssel öntözendő valamennyi talajféleségre. A nedvesedés profilja ugyanis nagyon eltérő lehet a talaj homok-, illetve agyagtartalmának függvényében. A homokos és agyagos talajok jellemző nedvesedési profiljait az 1.2. 27
