Az öntözés kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1968)
Általános rész - IV. Az öntözés általános tudnivalói
így júliusban egyszeri öntözésre 44 mm, júliusban kétszeri öntözésre 90 mm adható ki. Augusztusban a 66 mm az egyszeri öntözésre kiadható vízmennyiséget 7 mm-rel túllépi. Mivel júliusban a kétszeri öntözéssel nem kell a maximális normát alkalmaznunk, hanem csak 45 mm-t, így lehetőségünk van arra, hogy a második júliusi öntözés alkalmával adjuk ki az augusztusban fentmaradó 7 mm-t. Ennek megfelelően az öntözési normák a következőképpen alakulnak: június elején 44 mm július elején 45 mm július közepén 52 mm augusztus elején 59 mm Munkaszervezési okokból szükséges lehet, hogy ne az öntözési normát vegyük hozzávetőlegesen állandónak, hanem az öntözési fordulót, tehát a két öntözés között eltelt időt. Ekkor az öntözési normát kell változtatnunk, és ha 14 napot veszünk öntözési fordulónak, akkor az öntözés a következőképpen alakul: június 8-án 22 mm június 22-én 22 mm július 6-án 45 mm július 20-án 52 mm augusztus 3-án 59 mm Az egy alkalommal kiadandó vízmennyiség gyakorlati megállapítására jó támpontot nyújt, ha áztató keret segítségével állapítjuk meg a kiadható vízmennyiséget. Az ismertetetteken kívül ajz öntözési normát, azaz az egyszerre kiadandó öntözővíz mennyiségét az öntözési mód is befolyásolja. Öntözési módok Az öntözés feladata, hogy a növényzet számára megfelelő mennyiségű vizet juttassunk a talajba. Hogy ezt végrehajthassuk először is el kell juttatnunk a vizet a vízforrástól (folyó, tározó, tó, kút) az öntözendő tábláig. Ez műszaki feladat és csatornák vagy csővezetékek segítségével oldható meg. Az öntözendő táblán belül a víz egyenletes szétosztása és talajba- juttatása az öntözési szakember feladata. A víz talajbajuttatásának különböző módjait öntöző módoknak nevezzük. Az öntözés során felületi, esőszerű és altalaj öntözési módot különböztetünk meg. Felületi öntözési mód esetén az öntözővizet a talaj felszínén vezetjük és osztjuk szét a növények között a megfelelő talajréteg átnedvesítésével. Esőszerű öntözés esetén öntözőgépekkel apró cseppek formájában, nyomással juttatják a vizet a levegőbe, ahonnan esőszerűen hullik a talajra és azt átnedvesítve áll a növények rendelkezésére. Altalajöntözéskor a vizet a talajfelszín alatt, csatornában vagy csővezetékben vezetjük, és innen szivárog a talaj gyökérzónájába. A felületi öntözési mód három megoldását ismerjük: a) árasztó, b) sávos csörgedeztető, c) barázdás áztató öntözés. Közös jellemzőjük, hogy a talaj vízáteresztő képessége, domborzati viszonyai iránt határozott igényeket támasztanak. Csak ott alkalmazhatók, ahol a talaj kötöttsége és domborzata lehetővé teszi a víz vezetését a talaj felszínén. Az egy öntözésre kiadható víz- mennyiség — ha egyenletes vízelosztást akarunk elérni — nagy. Alsó határa 60—100mm. Az alföldi rétek és legelők jelentős részén a felületi öntözési mód hatékonyabb és gazdaságosabb az esőszerű öntözésnél. 68
