Az öntözés kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1968)
Az egyes kultúrák öntözése - IV. Gyümölcsök öntözése
A téli alma vízfelhasználása és az öntözés ideje A téli alma öntözéséhez elsősorban évi vízigényének alakulásából indulhatunk ki. Fejlődési ritmusa azt mutatja, hogy végeredményben az egész vegetációs időszak vízellátási szempontból nálunk kritikusnak tekinthető, mert egy tartós és súlyos vízellátási zavar az adott évi vagy a következő évi termésre közvetlenül vagy közvetve kihat. A táblázaton a Jonathán almafa egész évi vízefelhasználásának egyes fejlődési szakaszára jutó arányait tüntettük fel. A táblázatból látható, hogy a Jonathán az első szakaszban mintegy 15—20, a másodikban kereken 60, a harmadikban pedig mintegy 20%-át használja fel az évi vízből. Az I. vagy növekvő vízfelhasználási időszak alacsony vízigényét figyelembe véve, átlagos évjáratban május végén kerülhet sor az első vízpótló öntözésre. Akkor is inkább csak homoktalajon, mert másutt a téli félév tárolt csapadéka és a tavaszi csapadék rendszerint fedezi a vízszükségletét. Ebben az időszakban homoktalajon a köztes termesztés is indokolhatja az öntözést. AII. vagy a vízfelhasználás fő időszakában, amikor a vízfelhasználás nagy, kielégítéséhez nagyobb nedvességtartalom szükséges. Ezért a vízfelhasználás fő időszakában arra törekszünk, hogy a talaj vízkészlete ne csökkenjen tartósan a könnyen felvehető víz határa alá. Különösen fontos ez azokban a csúcsidőszakokban, amikor a napi vízfelhasználás a 6—7 mm-t is elérheti. Ilyenkor a gyümölcsfák rövid idő alatt sok vizet párologtatnak el, és hamar vízellátási zavar állhat be. Az öntözővíz mennyisége Az öntözővíz mennyiségét az átáztatandó talajszelvény víztartalma alapján állapítjuk meg. A feltöltéséhez szükséges vízmennyiséget növeljük az öntözés közben fellépő víz- veszteséggel. A vadalanyra oltott almafák gyökérzónája — mint az előzőekből már ismeretes — a talaj fizikai tulajdonságaitól is függően 70—100 cm mélységig, a törpe M IV alanyon 50—80 cm-ig, az M IX alanyon pedig ennél valamivel sekélyebben helyezkedik el. A talaj fizikai tulajdonságai nemcsak a gyökérzóna helyzetével — laza talajon mélyebb, kötött talajon sekélyebb —, hanem a „víztartó képességükkel” is befolyásolják az öntözővíz mennyiségét és az öntözés idejét. A kisebb tenyészterületre telepített sövénygyümölcsösben — ahol a területegységre jutó több növény magas terméshozamokat ad — a fák tenyészterülete csak mintegy fele a szokványos rendszerben telepítettekének. A kisebb tenyésztérből a fa fokozottabb vízfelvétellel tudja kielégíteni vízigényét. Következésképpen a vízellátás zavartalan lebonyolításához a sövénygyümölcsös többszöri öntözést és nagyobb évi víznormát igényel. 118. táblázat. Az MIValanyra oltott Jonathán almafa vízfelhasználásának alakulása Év, kor Transzspiráció %-ban összesen V. 1-X. 15. időszak I. V. 1-VI. 15. II. VI. 16-VIII. 31. III. IX. 1-X. 15 1961. 1. nyaras 100 14 62 24 1962. 2. nyaras 100 16 63 21 1964. 4. nyaras 100 23 59 18 340
