Az öntözés kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1968)
Az egyes kultúrák öntözése - IV. Gyümölcsök öntözése
Öntözési célok a gyümölcstermesztésben A gyümölcsösöket különböző célból öntözhetjük. Vízpótló öntözéssel, az öntözővíz jó hasznosulása érdekében, általában, de főként homoktalajokon a gyökérzóna zömét magába foglaló talajszelvényt, az aktív gyökérzónát áztatjuk át. A frissítő öntözésnek gyümölcstermesztésünkben az alacsonyabb hőigényű gyümölcsfajok — alma, körte — esetében van elsősorban jelentősége. Alkalmazására a nap bizonyos időszakában olyan időjárási körülmények között kerülhet sor, amikor magas a hőmérséklet és alacsony a légnedvesség. A színező öntözést a nagyobb gyümölcsű, kis vízmennyiségre nem károsodó színes héjú gyümölcsök — alma, őszibarack — színminőségének javítása céljából alkalmazzák. Az érést megelőző időszakban napfényes időben naponként több ízben kipermetezett kis —1 mm alatti — vízmennyiséggel vékony bevonatot képeznek a gyümölcsön. Feltevések szerint a gyorsan és elég szélső értékek közt változó hőingadozás következménye a színanyagok erőteljesebb kialakulása a gyümölcsökön. Gazdaságossági kérdés, hogy a minőségjavulásból származó többlethozam hogyan aránylik az öntözési költséghez. Fagy ellen védő öntözés. A biztos hatás elérése megköveteli, hogy fagyveszély ideje alatt az egész területen a hőmérséklet által kívánt intenzitással folyamatos öntözést végezzünk. Nagy területen való alkalmazása ezért költséges beruházást igényel. Gyümölcstermő területeink jelentősebb hányada olyan tájon alakult ki, ahol általában a virágzás körüli időben nagy a fagyveszély. A 3—5 évenkénti gyakorisággal bekövetkező erős fagyok rendszerint az évi termést vagy annak jelentős részét teljesen elviszik. Ennek hatása a termőegyensúly megbomlásán keresztül e következő évben is megnyilvánul. Az intenzív gyümölcsösök nagy termelési értéke még e költséges beruházáshoz is reális alapot ad. A számítások szerint termő intenzív gyümölcsösökben a fagy ellen védő öntözés berendezése 2—4 védekezés után a fagyvédelem eredményéből megtérül. Ezenkívül az öntözőberendezés — vízpótló öntözésen kívül — egyéb (pl. frissítő, színező) öntözésekre is felhasználható. (A fagy ellen védő öntözés technikai és biológiai hatásának ismertetését lásd a szőlőöntözés ide vonatkozó fejezetében.) Öntözési módok a gyümölcstermesztésben Az öntözés célja az esetek zömében már az öntözés módját is jórészt meghatározza. Termésbiztonsági és minőségi okokból az öntözési módok közül — nem utolsósorban praktikus üzemi tulajdonságai miatt is — az utóbbi időben az esőszerű öntözést alkalmazzák mind nagyobb méretekben. A nagyobb vízadagokkal történő öntözések esetén a felületi öntözés sem biológiai, sem gazdasági szempontból nem hátrányosabb az esőszerű öntözésnél. A csőrendszerben a felhasználás területére vezetett vízből felületi öntözéssel kisebb a veszteség, ezért nagyobb a hatékonysága. Az esőszerű öntözéskor a körülményektől — elsősorban az öntözés ideje alatti hőmérséklettől, széltől stb. — függően 20—40%-os vízveszteség is lehetséges. Az esőszerű öntözés vízveszteségét fokozza, hogy gyümölcstermesztésben több okból — de főként azért, hogy a fák koronája a víz eloszlását ne akadályozza — a korona magasságát meghaladó állványra szerelik a szórófejet. A magasabb esőfüggönyből pedig nagyobb a vízveszteség. Gyümölcsösökben célszerű lehet a felületi és esőszerű öntözés kombinálása. így a felületi öntözésre berendezett területeken is indokolt — a fagy elleni védelem és színezés céljából — az esőszerű öntözés lehetőségének megteremtése is. Az esőszerű öntözésre berendezett területeken pedig a jobb vízhasznosulás érdekében esetenkénti átalakítással szórófej-csatlakozásokból rövid barázdás vagy egyéb felületi öntözési módszert alkalmazhatunk. E tekintetben — kellő kidolgozás után — sokat ígérő megoldást jelentene a fóliatömlős 338
