Az öntözés kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1968)
Az egyes kultúrák öntözése - IV. Gyümölcsök öntözése
IV. A gyümölcsösök öntözése Szárazságra hajló éghajlatunk alatt a csapadék kis mennyisége, de méginkább kedvezőtlen eloszlása gyümölcstermesztésünkben is tetemes terméskiesést okoz. Az aszályos és csapadékos évjáratok, valamint az azokat követő évek terméseredményei közötti különbségek utalnak az öntözés jelentőségére. Ennek ellenére a gyümölcsösöket hazánkban a közelmúltig alig öntözték. Ennek okát elősorban gyümölcstermelésünk alacsony színvonalában találhatjuk meg. A régebbi, a korabeli technológia igényeinek megfelelően létesített üzemi gyümölcsösök technológiájának fejlesztésében az öntözést fontosságban több agrotechnikai eljárás is megelőzte. Gyümölcstermesztésünkben mutatkozó évenkénti nagy termésingadozás legnagyobb részben olyan időjárási okokból erednek, amelyekkel szemben hatásosan léphetünk fel az öntözéssel (aszálykár, fagykár). Nálunk a gyümölcsösök öntözésének jelentősége elsősorban abban van, hogy a megfelelő vízellátás növeli a termésbiztonságot, és mérsékli az évi termésingadozásokat. Nem becsülhető le azonban az öntözés fagy ellen védő jelentősége sem. Gyümölcsöseink zöme ugyanis olyan tájékon helyezkedik el, ahol minden harmadik-negyedik évben számítanunk kell utófagyra. Ilyen területeken a termelés kockázatos, főleg az alacsony törzsű gyümölcsösökben. A termelés körülményeinek jelenleg legjobban megfelelő un. intenzív — termőkaros, sövény — gyümölcsösökben az említetteken túl az öntözés még nagyobb jelentőségű, mert- a gyenge alany, a különleges faalak és a jellegzetes agrotechnika együttes hatására megrövidül a termőrefordulási idő és a fák élettartama is. A régebbi telepítésekkel szemben e gyümölcsösök területegységre eső évi terméshozama azok többszörösét éri el, de nagyobb a beruházási költségük — több oltvány, esetleg sövényeknél támaszrendszer is szükséges. Az évi állandó jellegű ráfordítás nagyobb, a folyamatos termésbiztonság fenntartása tehát e gyümölcsösökben feltétele a régebbihez viszonyítva gazdaságosabb termelésnek. Hazai viszonyaink között a kedvező talaj és egyéb adottságú területek kivételével, ennek érdekében szükséges az öntözésük, mert anélkül termesztésük nagyon kockázatos. A második ötéves terv során létesített üzemi gyümölcsösök szerkezetében, az öntözés jelentősége szempontjából is, több lényeges változás állott be. A telepítések mintegy 60 %-án nagyobb termelési értéket képviselő és ezért az öntözést jól hasznosító gyümölcsfajokat (30% alma, 11% kajszi, 9% őszibarack, 8% bogyós) ültettek. Az elültetett fák 50%-a — ennek több mint 30%-a az alma — ún. intenzív gyümölcsösbe került. A telepítések kereken 50%-a homoktalajon (30% futóhomokon, 24% barna homokon) helyezkedik el. A gyenge víztartóképességű homoktalajokon pedig az öntözés — ha a talajvíz a növények gyökérzete által el nem érhető mélységben van — egyes gyümölcsfajok esetében a gazdaságos termesztés előfeltétele. Jelenleg kereken 9000 kh öntözött gyümölcsösünk van, mely az üzemi gyümölcsösök mintegy 4—5%-a. A következő években az öntözés lényegesen gyorsabb fejlesztése az i (X j;\ gyümölcstermesztés elengedhetetlen feltétele lesz. 328
