Az öntözés kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1968)
Az egyes kultúrák öntözése - III. Zöldségfélék öntözése
Az uborka termésmennyiségének alakulása szabályos időjárás esetén egycsúcsú görbét mutat. A görbe alakulását elemezve a szedési időszak második negyedében vagy ötödében az összes termésnek közel fele szedhető le. A termésmennyiség alakulása így elsősorban ettől az időszaktól függ, ilyenkor tehát a növény igényének kielégítésére különös figyelemmel kell lenni. Az öntözési norma nagyságát az uborka nagy talajnedvesség-igénye és sekély gyökerezése határozza meg. Ennek alapján az egy-egy alkalommal kiadott öntözővíz mennyiségét 30—40 mm-re vehetjük. Az uborka június végén várható első öntözésétől — az időjárást is figyelembe véve — a szedés végéig általában 3—4-szeri öntözést kíván. Ez kb. 10—12 napos öntözési fordulót jelent. Az uborka gyümölcsének gyors kifejlődésével jól alkalmazkodik a környezeti tényezőkhöz, ezért a termés alakulása szempontjából kedvező, magas hőmérsékletű időszakban a növény vízellátására különös figyelemmel kell lennünk. Ilyenkor a növény öntözésére 5—-6 napon belül is sor kerülhet. A nyári, június végén vetett uborka fejlődési üteme és vízfelhasználása eltér a tavasszal vetettétől. A nyári vetést megelőzően fel kell tölteni a talajt nedvességgel, majd az egyenletes keléshez és a kezdeti növekedéshez elegendő nedvességet kell biztosítani. Ebben az időszakban inkább az evaporációs veszteség nagyobb, tehát a talaj felső szintjének megfelelő nedvességét többszöri kisebb öntözéssel érhetjük el. A vetés előtti öntözésen kívül a keléshez és a kezdeti fejlődéshez 2—3 öntözésre van szükség. Július végétől, augusztus elejétől a lombfelület teljes kialakulása után az öntözést már elsősorban az időjárás alakulása befolyásolja. Augusztus második felében és szeptemberben a termés alakulására már inkább a hőmérséklet hat, így az öntözéskor ezt is figyelembe kell venni. Az öntözés hatása Az uborka — kúszó jellege miatt — csak esőszerűen öntözhető. A barázdás öntözést a barázdába benövő indák technikailag szinte lehetetlenné teszik, bár az több szempontból kedvezőbb volna a növény számára. Az öntözés mind a termés mennyiségére, mind minőségére kedvező hatással van. A nagyobb termésmennyiség elsősorban a kötődött és kifejlődött gyümölcsök nagyobb számából adódik. A görbe uborka mennyisége alapvetően a növény korától függ, és a szedési időszak előrehaladtával fokozatosan növekszik. Az uborka gyümölcsének gyorsabb elöregedését, sárgulását azonban a kedvezőtlen vízellátás is elősegíti. A görbe és az egyenes termés aránya az öntözés hatására minden esetben kedvezőbb. Az uborka koraiságára a helytelen időben végzett öntözés kedvezőtlen hatással van. Az uborkának nemcsak hőigénye magas, hanem a párás környezetet is szereti, így a termés alakulására magasabb hőmérsékletű nyári napokon az öntözés hűtőhatása nem kedvező. A gyors gyümölcsnövekedés miatt folyamatos, rendszeres, 2—3 naponkénti szedést kívánó uborkának az egy szedésre eső termésmennyisége gazdaságossági okokból is rendkívül fontos. A szedés lényegesen termelékenyebb, ha egy-egy alkalommal több gyümölcsöt takaríthatunk be. Tekintettel arra, hogy a magról vetett uborka esetében a szedés az összes ráfordításnak kb. 25—30%-a, az emberi élőmunka ráfordításnak pedig kb. 70%-a, az uborka gazdaságos termelésének az öntözés ma már alapvető feltétele. Spárgatök Termesztése olyan területeken gazdaságos, ahol az április végi felmelegedés időszakában kipalántázható anélkül, hogy a késői fagyoktól nagyobb mértékben tartani kellene. Hőigénye az uborkához hasonló, azonban annál a hűvösebb időt valamivel jobban tűri, így lehetséges az április végi kiültetése. Helyben vetve a termés érése kb. 8—12 nappal későbben kezdődik. 317
