Az öntözés kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1968)
Az egyes kultúrák öntözése - III. Zöldségfélék öntözése
A spárgatök erőteljes, a talajt jól átfogó gyökérzetet fejlesztés így a talaj nedvesség- tartalmát is jól fel tudja használni. Nagy lombfelülete miatt azonban sok vizet fogyaszt, ezért az első gyümölcsök beérésének idejére a talajban tárolt és az időközben lehullott csapadékot nagyrészt felhasználja. A tök termését az ilyenkor adott öntözéssel jelentősen növelhetjük. Gyümölcse kedvező hőmérsékleten gyorsan, 10—12 nap alatt kifejlődik. Az első gyümölcs után 2—3 öntözéssel további 2—3 gyümölcsöt tud fejleszteni és így a termés mennyisége többszörösére emelkedik. A tök öntözését június második felétől azért szokták elhagyni, mert ilyenkor már csak a termés egy része értékesíthető fogyasztásra. Mivel az öntözéssel a tök már kialakult nagy lombfelületének termőkapacitását használjuk ki, ezért a június végéig, július elejéig való termesztés még akkor is indokolt, ha a termés egy részét takarmányozásra használják fel. A tök mély gyökerezése miatt az egy-egy alkalommal felhasznált vízmennyiség 50—60 mm-ig növelhető. így — a növény [aránylag jó tűrőképességét is kihasználva — még szárazabb időben sem kerül sor 10-—12 naposnál rövidebb öntözési fordulóra. Sárgadinnye A dinnye a szárazságot elég jól tűri, erősen elágazó, finom gyökérzetével a talajt jól behálózza és annak nedvességtartalmát jól hasznosítja. így a talaj nedvességtartalma iránt nem igényes. Vízfelhasználása azonban meleg körülmények között sok, ezért szárazabb esztendőben jól meghálálja az öntözést. A régebbi irodalom öntözését nem javasolja, mert a magas páratartalom és a hűvös idő nemcsak a virágok kötődését gátolja, hanem ilyen körülmények között a növény a már kötődött kisebb gyümölcsöket is lerúgja. A hazánktól délre fekvő területeken a dinnyét szinte kizárólag öntözéssel termesztik. Ez arra mutat, hogy nálunk az esővel együttjáró hűvösebb idő és a tartósabb, nagyobb páratartalom hátrányos. Az öntözésnek azonban az ilyen hatása lényegesen kisebb, mint az esőé. Mindezeket figyelembe véve száraz nyarakon a júliusi, esetleg augusztus elejei öntözés a termés mennyiségére és minőségére egyaránt kedvező. Csapadékosabb esztendőben kedvező hatást már ritkán tudunk kimutatni. Görögdinnye A görögdinnye melegigénye még a sárgadinnyénél is nagyobb, és szárazságtűrése is kedvező. A hűvös, csapadékos idő hátrányos hatásai a görögdinnye-termesztésben méginkább megmutatkoznak. Száraz esztendőben végzett öntözés a termés mennyiségét elsősorban azzal befolyásolja, hogy a gyümölcs nagyobbra hízik. Tapasztalatok szerint öntözése csak száraz nyáron vagy hosszabb száraz periódusok esetén indokolt. Bab A termelés jellemzése A bokorbab tavaszi vetés esetén a talajban tárolt és az időközben lehulló csapadékot jól hasznosítja. Termése így attól függ, hogy júniusban hogyan alakul az időjárás. Meleg és csapadékos június esetén sok a termés, ellenkező esetben pedig igen kevés. Termése tehát évenként erősen ingadozik. A karósbabot régebben mély fekvésű, magas talajvízszintű, üde talajokon, hűvös, párás környezetben termesztették. Fejlődéséhez nyár folyamán a szükséges hőt megkapta, így termése elég kiegyenlített, nagy volt. Termesztéstechnikája miatt azonban üzemi körülmények között nehezen termeszthető, így jelenleg is a már említett helyeken inkább házikertekben és háztáji művelésben fordul elő. 318
