Az öntözés kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1968)
Az egyes kultúrák öntözése - III. Zöldségfélék öntözése
Az öntözésre ható tényezők A sárgarépa a hidegtűrő zöldségnövények közé tartozik, ezért tavasszal korán vethető, és az őszi hűvösebb, párásabb időszakot is jól hasznosítja. Vízfelhasználása és a talaj nedvességtartalma iránti igénye közepes. Túlzott talajnedvesség esetén a levélnyélen és a levélereken éppúgy anthociános elszíneződés lép fel, mint erős szárazság esetén. A talaj nedvességtartalmát a szántóföldi vízkapacitás 100—55-60%-os szintjén kívánatos tartani. A levegő nedvességtartalma iránt termesztési tapasztalatok szerint különösebben nem érzékeny. Tápanyagigénye közepes. A N-túltrágyázás nagy és laza sejtállományú répatestet eredményez. Az ilyen répa nehezen tartható el. Zöldséges vetésforgóban főként P- és K- műtrágyát kell biztosítani számára. A sárgarépa magja apró, 2—3 mm hosszú ikerkaszat és jelentős mennyiségű illóolajat tartalmaz. Emiatt sekélyen vethető és nehezen csírázik, s így az egyenletes kelés érdekében még tavasszal is szükség lehet kelesztő öntözésre. A növény kezdeti fejlődése is igen lassú, vízellátás tekintetében ezért ilyenkor igényes. Ha a gyökér már mélyebbre hatolt, az átmeneti kedvezőtlen vízellátást jobban tűri. Az öntözés jellemzői A sárgarépa első öntözésére a legtöbb esetben a keléshez van szükség. Ilyenkor több alkalommal kis, néhány mm-es vízmennyiséget használunk, hiszen elsősorban a talajból az evaporáció útján elvesztett vizet kell pótolnunk, hogy a talaj állandóan nyirkos legyen. A növény erőteljesebb vízfelhasználása a levélrozetta-fejlődés második szakaszában következik be, amikor lombja rövid idő alatt borítja a talajt. Ettől kezdve a vízfelhasználást elsősorban a hőmérséklet alakulása határozza meg. így a sárgarépa mértékadó időszakát öntözési szempontból az erőteljes lombnövekedés időszakától a szedésig számíthatjuk. A kelesztéshez tavasszal legfeljebb egy, nyáron 3—4 öntözés is szükséges lehet. Átlagos évben kb. 3—4 öntözéssel a tavaszi vetésű növény folyamatos növekedését is biztosítani tudjuk. A nyáron, legkésőbb július derekán vetett sárgarépa vízpótló öntözésére főként augusztusban 1—2 alkalommal kerül sor. Szeptemberben a természetes csapadék már csaknem minden esetben kielégíti a növény vízigényét. Az öntözés hatása A termesztés technikájában az öntözés nem kíván különösebb változtatást. A jó vízellátás a termés mennyiségére, minőségére és a koraiságra is kedvező hatással van. A mennyiségi növekedést a répatest gyorsabb kialakulása és nagyobb súlya idézi elő. Öntözés esetén elmarad a répatest száraz körülmények között elég általános elfásodása és az úgynevezett erős íz is, amely a termés minőségét rontja. A folyamatos vízellátással elejét vehetjük a répa felrepedésének, amelynek a növény ingadozó vízellátása az oka. Az egyenletes és gyors növekedés a koraiságot is kedvezően befolyásolja. A növény túlzott vízellátása különösen a répatest kialakulásának előrehaladottabb szakaszában káros lehet. Az ilyenkor képződő lazább szövetű termés nehezebben tárolható. Petrezselyem Vízigény tekintetében a petrezselyem a sárgarépához hasonlít. Öntözését régebben szintén csak a bolgár termesztésben találhattuk meg. Öntözés nélküli termesztése mély rétegű mezőségi vályogtalajokon alakult ki. Amíg az előbbi inkább a nyári és az őszi, az utóbbi a téli petrezselyemfogyasztást szolgálta. 306
