Az öntözés kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1968)
Az egyes kultúrák öntözése - III. Zöldségfélék öntözése
A petrezselyem vízfelhasználása aránylag nem nagy. Vízigényét azonban a nyári csapadék az esetek többségében nem fedezi. Hosszabb, száraz periódusban a talaj különösen a felső 20—30 cm-es szintjében holtvízig kiszáradhat. Ilyenkor a növény fejlődésében megáll, elfásodik és fogyasztáskor fás, rágós lesz. A kiszáradt talaj a termés felszedését is erősen gátolja. Az elégtelen vízellátás tehát mennyiségi és minőségi szempontból is káros a petrezselyemre. A talaj nedvességtartalmát elég jól felhasználja, ezért ritkábban és nagyobb vízmennyiséggel öntözhetjük. A kelesztő és a kezdeti fejlődést segítő öntözést követően vízpótló öntözésre a hosszú tenyészidejű fajták tábláin június végétől augusztus derekáig 3—4 alkalommal kerül sor. Ezt követően az őszi párásabb, hűvösebb időben a természetes csapadék — a sárgarépához hasonlóan — nagyrészt már fedezi a növény vízszükségletét. Kivételesen száraz ősz esetén a felszedést a talaj beöntözésével megkönnyíthetjük. Az esőszerű öntözés a petrezselyem — elsősorban a rövid tenyészidejű fajták — nyári vetését is lehetővé teszi. Zeller A termelés jellemzése A zellert az öntözött zöldségtermő területeken régebben is mindig megtalálhattuk. A nyári zöldségellátáshoz június második feléig leveléért, ezt követően pedig gumójáért is szedhető. A lakosság téli szükségletének zömét a Hajdú-Bihar megyei Monostorpályi környéki és a Győr-Sopron megyei Hegykő vidéki öntözés nélküli termesztés fedezte. E területeken a zeller mély fekvésű, nyirkos, üde talajokon talált helyet. A zeller fogyasztása az utóbbi időben lényegesen megnőtt. Minthogy elégtelen vízellátás esetén a zeller kevés termést ad, és emellett elfásodott, üreges gumót fejleszt, a jövőben elsősorban öntözött területen való termelése várható. Az öntözésre ható tényezők Az alacsony hőmérsékletet jól tűri. Kezdeti, lassú fejlődése — hosszú palántanevelési ideje — miatt kiültetésére téli felhasználáshoz május végén, június első felében kerül sor. Nyári értékesítésre már április derekától kiültethető. Vízfelhasználása közepes, azonban viszonylag alacsony hőmérsékleten is elég erőteljesen párologtat. A talaj és a levegő nedvességtartalma iránt is igényes. Látszólag jól tűri az átmeneti szárazságot, mert a növény ilyen körülmények között sem mutatja a lankadás jeleit. A gumó elfásodása és üregesedése azonban ilyenkor fokozottan bekövetkezik. A növény fejlődésének első évében erőteljes levélrozettát fejleszt és gumót képez. A tenyészidő első harmadától — felétől kezdve lombja a talajt teljesen borítja. Üzemi körülmények között tenyészterülete általában 50x20—30 cm. Az öntözés jellemzői Mint említettük, a tenyészidő alapján a zeller termesztésének két változatával számolhatunk. Nyári fogyasztásra történő termesztése esetén április derekán ültethető ki. Ilyenkor a palánta beiszapolását követően május második feléig csak kedvezőtlen, száraz időjárás esetén, leginkább április végén öntözhetjük kisebb vízmennyiséggel. Június elejére a lombfelület már nagyrészt kialakul, és ettől kezdve az öntözés rendszeressé válik. A növény vízfelhasználását, s így az öntözést is ettől kezdve elsősorban a hőmérséklet határozza meg. Különösen lazább talajokon a megfelelő, gyors fejlődéshez 10—15 naponként, mintegy 40 mm vízzel öntözünk. 20» 307
