Az öntözés kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1968)
Az egyes kultúrák öntözése - III. Zöldségfélék öntözése
Az öntözés hőmérsékletcsökkentő hatása természetesen kedvezőtlen is lehet. Ilyenkor a tényezők összhatását kell figyelembe venni, és a növény igényei, valamint a lehetőségek figyelembevételével kell eldönteni, hogy a legkedvezőbb eredmény eléréséhez mikor, melyik tényezőt helyezzük előtérbe. A növények fényigényének kielégítését szántóföldi körülmények között csak közvetett úton segíthetjük elő. Az árnyékolt környezetből származó növények fokozottan érzékenyek az erős sugárzással együttjáró nagy melegre. Két ilyen jellemző növényünk (a bab és az uborka) kedvező fekvésben, párásabb környezetben ezért ad jobb eredményt. A mély fekvésű üde talajok kiválasztását e növények termesztésére, illetve a kisüzemi körülmények között használt kulisszás vetést ma már kevésbé tudjuk alkalmazni. Kedvező hatásuk helyettesítésére, különösen egyes kritikus fejlődési szakaszokban, a frissítő öntözés alkalmazásával készülhetünk fel. Tápanyagellátottság. A zöldségnövények gazdaságos termesztésének alapvető feltétele a megfelelő tápanyagellátottság. A növények tápanyagellátását a talaj tápanyagfeltáródása, valamint a szerves- és műtrágyázás biztosítja. A tápanyagszükséglet meghatározására az irodalomban több meggondolást találunk. így közelítésként a növény által a talajból kivont, illetve más esetben a termés által a területről elvitt tápanyagot szokták figyelembe venni. A legtöbb zöldségnövény termesztésekor még tápanyagban gazdag talajon is az említett módszerrel kiszámított mennyiségnél lényegesen több tápanyagot szoktunk felhasználni. Ezzel azt kívánjuk elérni, hogy a zöldségfélék a kritikus fejlődési szakaszokban és a környezeti tényezők kedvezőtlen összejátszása esetén is hozzájussanak a megfelelő tápanyaghoz. Ez csak magas tápanyagszint esetén lehetséges. A viszonylag nagy adagú szerves- és különösen műtrágyafelhasználás általában elfogadott a zöldségtermesztésben, mert az egyéb termelési ráfordítások mellett nem jelent nagy költséget. így a termés meny- nyisége és a termelés biztonsága érdekében felhasználása gazdaságos. Régebben a zöldségtermesztésben a szükséges nagy tápanyagmennyiséget szerves- trágyázással elégítették ki. Ma már azonban számos ok miatt a szerves trágyát — különösen az istállótrágyát — egyre inkább műtrágyával kell helyettesíteni. A műtrágyafelhasználás lehetőségét az öntözés nagyon kedvezően segíti elő. Az öntözővíz mennyiségével nemcsak a műtrágya kiadását, hanem az oldott formában talajba bemosódó tápanyag hatását is időzíteni tudjuk. Különösen a zöldségtermesztésben igen jelentős N-műtrágya felhasználására van ily módon lehetőség. A növény növekedése és fejlődési sajátosságai A növények habitusa és annak változása a fejlődés során hatással van az öntözés alkalmazására. így mindenekelőtt befolyásolhatja az öntözés módját. A zöldségtermesztésben ma már gyakorlatilag csak az esőszerű öntözést és a felületi öntözési módok közül a barázdás öntözést alkalmazzuk. Más öntözési mód csak kivételesen fordul elő. Az utóbbi években a barázdás öntözés is egyre jobban háttérbe szorul. Ennek egyik legfontosabb oka, hogy egyes zöldségnövények termesztésekor az esőszerű öntözésen kívül más eljárás célszerűen nem alkalmazható. Pl. a henyeszárú uborka vagy a paradicsom öntözése gyakorlatilag alig oldható meg barázdás módon. Más növények esetében (sárgarépa, petrezselyem, hagyma stb.) a növények aránylag kis térigénye miatt nehezen alakítható ki olyan tenyészterület, amely lehetővé tenné a barázdás öntözést. Minthogy öntözött körülmények között a többi zöldségfélét is általában zárt öntözéses zöldséges forgóban termesztjük, s ezért ha egyes növények miatt már berendezkedtünk az esőszerű öntözésre, akkor azokat a növényeket is így látjuk el vízzel, amelyeknél egyébként alkalmazható volna a barázdás öntözés. A növény vízfelhasználásának egyik legfontosabb meghatározója a lombfelület kialakulásának üteme, kora és nagysága. A lombfelületkialakulás fajra és fajtára jellemző tulajdonság, amelyet a termesztés időszaka és azon belül a környezeti tényezők alakulása befolyásol. A növény vízfelhasználása azonban nemcsak a lombfelület nagyságától függ. 298
