Az öntözés kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1968)

Az egyes kultúrák öntözése - III. Zöldségfélék öntözése

Kísérleteink azt mutatták, hogy azonos környezeti tényezők hatására a fiatalabb lombfelület erőteljesebben reagál, többet párologtat. Az idősebb, elöregedő lombfelület csökkenti párologtatását. Mindezt az öntözés kialakításakor figyelembe kell vennünk.

Az öntözési irodalomban megemlékeznek a növények vízellátás tekintetében mutatott kritikus időpontjáról. A kritikus időpont kialakulásának számos összetevője lehet. Egyes zöldségnövényeket illetően ez a folyamatos terméséréssel is kapcsolatba hozható. A termésérés és ennek következtében a termésszedés dinamikája faj- és fajtasajátosság, amely azonban a termesztés körülményeitől is függ. Az öntözéssel arra kell törekedni, hogy a nagy termés alapjainak megteremtése után a termés kialakulásának szakaszában feltétlenül elégítsük ki a növény vízigényét.

A zöldségfélék öntözésére jelentős hatással van a gyökérzet mennyisége, eloszlása és és minősége. Egyes zöldségnövények, pl. az uborka jellegzetesen sekélyen gyökeresednek. Más növények, mint pl. a paradicsom, gyökerükkel már fejlődésük kezdetén [mélyen behatolnak a talajba. Emellett a tapasztalatok szerint pl. a paradicsom jobban hozzáfér a talaj nedvességtartalmához, mint az uborka. Az előbbi ok az öntözővíz mennyiségét, az utóbbi az öntözések számát módosíthatja. A termesztési gyakorlat tapasztalatai alapján — a növények fejlődésének kezdetén és a különleges céllal, pl. frissítő jelleggel adott öntözés kivételével — az úgynevezett vízpótló öntözések alkalmazásakor kb. 40—45 mm-es öntözőnorma alakult ki. Ez azt jelenti, hogy ha a növényt a könnyen felvehető víz elfogyása után öntözzük, akkor a talajt kb. 30—35 cm vastagságban nedvesítjük át. A megállapítás az erősen kötött és laza (futóhomok) talajok kivételével érvényes, ezeket azonban a zöldségtermesztésre alig használjuk.

Az öntözés jellemzői

Mint az előzőekből láttuk, a növény környezeti igényei és növekedésének sajátosságai együttesen határozzák meg a vízfelhasználás mennyiségét és ütemét. A növény legnagyobb vízfelhasználásának időszakát legtöbbször az öntözés mértékadó időszakának tekinthetjük. Főként a hosszú tenyészidejű, melegigényes zöldségnövényeinknél ez a nyári meleg időszakra esik. 'A mértékadó időszakon belül különösen az időjárási tényezők, elsősorban a hőmérséklet hatására az átlagosnál lényegesen magasabb vízfelhasználású csúcsidőszak is kialakul, sőt egyes napokon az átlagos vízfogyasztás két-háromszorosa is előfordulhat. Könnyen lehetséges, hogy ezek a rövidebb időszakok összeesnek a növény fejlődésének kritikus periódusaival, és így a termést igen erősen befolyásolják. A növény igényeitől és a termelés intenzitásától függően ezért az öntözőberendezések és az öntözővízellátás kapacitásában ezeknek a rövidebb időszakoknak a vízellátására is indokolt és gazdaságos felkészülni.

Hangsúlyozni kell, hogy a potenciális vízellátás — a növény lehetséges párologtatásának kielégítése — nem mindig jelent egyúttal optimális vízellátási feltételeket. Egyes esetekben még a szántóföldi vízkapacitás mértékéig telített talaj sem tudja kielégíteni a növény vízigényét. Ilyenkor alkalmazhatjuk pl. a frissítő öntözést, amely közvetett hatásával, a hőmérséklet csökkentésével és a páratartalom növelésével segíti elő a növény vízfelvételének csökkenését. Más esetben az átlagosnál alacsonyabb talajnedvességtartalom is megteremtheti a vízfelvétel és vízleadás egyensúlyát. Kísérleteinkben hűvös nyáron még az is előfordult, hogy átlagos körülményekre megadott talajnedvesség esetén — pl. a paradicsom esetében a szántóföldi VK 60%-ánál, az uborka esetében a szántóföldi VK 70 %-ánál — öntözve a termésmennyiség egyes esetekben csökkent és a termésminőség romlott. Az öntözés ezenkívül a termésszedés idejét is késleltette.

A növények vízigényét elsősorban a talajban tárolt nedvesség és a természetes csapadék elégíti ki. A csapadék mennyisége és megoszlása azonban hazánkban igen változó. Meg kell vizsgálnunk tehát, hogy az egyéb körülményektől függően milyen csapadékvalószínűségű évek teszik lehetővé a növény vízigényének kielégítését. Az öntözéses termesztés gyakorlatában a tervezés során az öntözővízzel a növény vízigényének kielégítését álta299