Az öntözés kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1968)
Az egyes kultúrák öntözése - III. Zöldségfélék öntözése
Az előzőekből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a zöldségnövények termesztésekor sokszor a könnyen felvehető víz biztosítása érdekében van szükség az öntözésre. A levegő nedvességtartalma a párologtatás és a párolgás fontos tényezője, s így nagy szerepet játszik a növény életében. Emellett egyes életszakaszokban mind a túlzottan magas, mind pedig a túlzottan alacsony páratartalom kedvezőtlen lehet a növény számára. Különösen a termés kötődése és kifejlődése függ a páratartalom alakulásától. A hőmérséklet hatása közvetve vagy közvetlenül szintén sok vonatkozásban meghatározza a növény öntözését. Elsősorban a hőmérséklettől függ a termesztés idejének határa és ezen keresztül a növény fejlődésének üteme. A növény hőigénye egyes növények esetében a termesztést kora tavasztól késő őszig az egész tenyészidő alatt lehetővé teszi, más növényeknél a hűvösebb tavaszra és őszre vagy éppen a melegebb nyári időszakra korlátozza. A környezeti tényezők alakulásától függően a növény vízfelhasználása és annak kielégülése erősen függ attól, hogy a tenyészidő az év melyik szakaszára esik. A növény vízellátása sok esetben a termesztés alapvető feltétele. Előfordulhat olyan eset, hogy a túl magas hőmérséklet egyes fejlődési szakaszokban a nagymértékű vízfelhasználás mellett a fejlődés meggyorsulását is magával hozza. Emiatt a növekedés és fejlődés egyensúlya felborul, és a termés többnyire kevesebb és minőségileg is gyengébb lesz. Ilyenkor az öntözésnek a hőmérsékletcsökkentő hatását is igyekszünk kihasználni. Az öntözés hatására — különösen amíg a talaj felszíne meg nem pirkad — az időjárástól függően napi átlagban 2—4 C°-os, déli napos időben pedig 6—10 C°-os hőmérséklet-csökkenéssel is számolhatunk. 115. ábra. Sárgadinnye-öntözési kísérletben mért hőmérséklet (Gödöllő, 1963) 297
