Az öntözés kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1968)
Az egyes kultúrák öntözése - III. Zöldségfélék öntözése
III. Zöldségfélék öntözése Magyarország zöldségtermesztése a közelmúlt évtizedekben gyors fejlődésen ment keresztül. Különösen jelentős volt az öntözés fejlődése, amelynek területe az említett időszakban több mint tízszeresére növekedett, s így ma már az összes zöldségterület több mint 1/4 részét öntözzük. A jövőben az egyre növekvő igények kielégítésére a zöldségtermesztés további gyors fejlődésével kell számolnunk. A terület növelésével együtt számos ok miatt, elsősorban azonban a munkaerő tér melékenységének növelése érdekében, csaknem valamennyi zöldségfélét illetően az intenzív termesztés irányában haladunk. Magyarország természeti adottságai között, a zöldségnövények biológiai igényei és termesztési feltételei miatt az intenzív termesztésben különösen nagy szerepet játszik az öntözés. A növények megfelelő vízellátása nélkül d többi termesztési tényező nagyobb részétől sem várható megfelelő hatás. Az öntözés a termésátlag növelésének és a termés biztonságának egyaránt alapvető feltétele, s emiatt alkalmazása csaknem minden esetben gazdaságos. Ennek alapján elmondhatjuk, hogy néhány növény, illetve azon belül egyes termelési célok kivételével a jövőben a zöldségfélék öntözésének általánossá válása várható. A zöldségnövények öntözési rendszerének kialakítására és alkalmazására ható tényezők lényegében ugyanazok, mint a többi öntözött növény, esetében. A hatások mértéke és egymáshoz való aránya azonban sok tekintetben eltérő. Szükséges ezért, hogy a zöldségnövények öntözési rendszere kialakításának fontosabb tényezőit külön is megvizsgáljuk. 103. táblázat. Az öntözött terület részesedése a szántóföldi zöldségtermelés területéből Év Zöldségnövények területe összes, kh öntözött, kh öntözött az összes %-ában 1939 97 412 4 000 4,1 1949 104 542 5 071 4,9 1950—1959 158 050 18 969 11,3 1960 166 100 27 315 16,4 1961 172 200 34 703 20,2 1962 203 400 52 252 25,7 1963 223 000 67 622 30,3 1964 202 506 54 223 26,8 1965 205 198 41 043 20,0 1966 212 210 58 253 27,5 293
