Az öntözés kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1968)
Az egyes kultúrák öntözése - II. Legelő- és rétgazdálkodás
Öntözés Amennyiben takarónövénnyel vetjük a maghozót, a takarónövény lekerülte után feltétlenül alaposan (40—80 mm) öntözni kell. Normális időjárású magtermő évben elegendő, ha a virágzás előtt 80 mm vízzel öntözünk. Hasznos ezenkívül a tejesérés idején ugyancsak 80 mm vízzel öntözni. Különösen száraz esztendőben a két öntözés előtt, amikor a növényeken lankadás észlelhető, célszerű egy harmadikat is beiktatni, ugyancsak 80—100 mm vízzel. Az öntözések előtt 20—20 kg nitrogénhatóanyagot, tehát egy szezonban — ha háromszor öntözünk — összesen 60 kg N-hatóanyagot szórunk ki. A tejeséréskor nem célszerű már műtrágyázni. Ezenkívül két évenként ősszel kh-anként 60 kg foszforsavhatóanyagot kell kijuttatni. Az öntözéses gyepvetőmag-termesztéssel várható termés kh-anként: réti perje, tarackos tippan, veresnadrág csenkesz, ecsetpázsit angol perje, réti csenkesz, magyar rozsnok, csomós ebir vörös csenkesz, komócsin olasz perje, öszvérperje szarvaskerep fehér here vörös here 120—160 kg 300—500 kg 200—300 kg 500—800 kg 120—200 kg 80—140 kg 100—250 kg Irodalom Ballabás S. — Dragon I. — Gratzl D. — Gruber F. — Harmati 1. — Vida L.: (1964): Csongrád megye rét- és legelőgazdasága. Szegedi Nyomda Vállalat, Szeged Baskay-Tóth B. (1966): Legelő- és rétművelés. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest Brown, B. A. (1937): The effects of fertilizers on the soil, the botanical and chemical composition of the herbage and the seasonal and total production of grassland in Connecticut. IV. Internat. Grassland Congress. Great Britain. 59. p. Campbel., J. B. P. (1955): Improvement of native grasses and rangeland. Agr. Inst. Rev. Ottawa, 10. k. 2. sz. 24 — 26. p. Gruber F. (1959): Útmutató Békés megye legelő- és rétgazdálkodásához. Békésmegyei Nyomdaipari Vállalat, Békéscsaba Gruber F. (1960): Rét- és legelő. Mezőgazda- sági Kiadó, Budapest Heddle, R. G. — Ogg, W. G. (1937): Die Bodennährstoffe in ihrer Beziehung zur Weidewirtschaft und Grünlandverbesserung. Edinburgh und Aberdeen. Schottland Kulin S. (1942): A takarmánytermesztés üzemszervezési és üzemgazdasági kérdései. Pátria Nyomda, Budapest Mert ins, H. (1954): Schafft carotinreicheres Futter auf Wiesen und Weiden. Land- wirtsch. Wochenbl. München. 15. sz. 566. p. Nagy Z. (1963): Az ipar feladatai a mező- gazdaság fehérjeellátásának fejlesztése terén. Tanulmány Nagy Z. (1964): Az öntözéses legelőgazdálkodás technológiája. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest Petrányi I. (1965): Homoki legelők javításának eredményei a Duna—Tisza közén. Bács-Kiskun megyei Nyomda, Kecskemét Prettenhoffer I. (1955): A tiszántúli szikes gyepek javítása. Magyar Mezőgazdaság. 4 — 5. sz. Scholl, J. M. — Thompson, H. E. (1955): Birdsfoot trefoil... best legume for permanent pasture. Iowa Farm Sei. Amer. USA. 1. sz. 3-5. p. Soó R. (1957): A pannóniai növénytársulások rendszeres áttekintése. Acta Botanica. Akad. Kiadó. Budapest. 3. évf. 3 — 4. sz. 316 — 373. sz. Thaisz L. (1937): A magyar talaj gyepesítése. Pátria kiadás Wehrmann, J. (1954): Mangan, Kupfer und Kobalt in Weidefutter Schleswig-Holsteins. Futter u. Fütterung. Kiel, 39. sz. 305-307. p. 292
