Az öntözés kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1968)

Általános rész - II. A talaj szerepe az öntözéses termesztésben

színén kivirágzanak (10. ábra). A sóki- virágzás természetesen megakadályozza a növénytermelést.

E folyamatot részletesen a későbbiekben még ismertetjük, azonban már most meg kell említenünk, hogy a sók felhalmozódásának forrásai rendszerint a talajvizek és az öntözővizek. Ezért könnyen belátható, hogy a szikesedés elkerülése céljából részben az öntözővizeket, részben a talajokat kell szigorúan megvizsgálni abból a célból, hogy a másodlagos szikesedés veszélye elkerülhető legyen. Ezeket a vizsgálatokat a különböző éghajlati, termelési és technikai viszonyoktól függően, konkrétan kell végrehajtani. Egyes fejlett öntözési kultúrával rendelkező országokban ezeknek alapján születnek meg azok a módszerek, illetve azok a normák, amelyek meghatározzák, hogy milyen minőségű öntözővizet lehet bizonyos talajokon a másodlagos szikesedés veszélye nélkül felhasználni.

Az öntözővíz minőségi követelményeinek meghatározásakor figyelembe kell vennünk az öntözendő talajok sajátságait, a termesztendő növényféleséget, az adagolandó öntözővíz mennyiségét, az öntözés módját. Helyes öntözővíz minőségi normákat csak a víz —■ talaj — növény hármas kölcsönviszonyának ismeretében állapíthatunk meg.

Az öntözővíz alapvető minőségi ismérvei a következők:

1. a vizek összes sótartalma mg/l-ben,

2. a vízben levő nátriumsók mennyisége, kifejezve az összes sók százalékában (nátriumszázalék),

3. a vizek anion szerinti típusa,

4. a víz szódatartalma,

5. a víz magnéziumtartalma.

1. A vizek összes sótartalma

A víz keletkezési helyétől és az adott körülményektől függően mindig tartalmaz bizonyos mennyiségű sót. Ez a sótartalom bizonyos koncentrációig, mennyiségig nem káros sem a talaj, sem a növény számára. Ha azonban a víz sótartalma egy bizonyos határértéket meghalad, akkor a növény fejlődésére és a talaj sajátságaira károsan hathat. Éppen ezért az öntözővíz első minőségi ismérvének a benne oldott ásványi sók mennyiségét tekintjük. A víz öntözés szempontjából megengedhető legnagyobb sótartalmát a következő tényezők szabják meg.

a) Az öntözendő növény sót űr ö képessége, élettani sajátságai. így pl. a cukorrépa a közepesen sótűrő növények közé tartozik. Hazai öntözött kultúrnövényeink közül a legsó- tűrőbb növény a rizs. Vannak olyan növények, elsősorban a szikes talajokon természetes körülmények között élő növények egyes csoportjai, melyek nemcsak hogy károsodás nélkül viselik el a víz nagy sótartalmát, hanem fejlődésükhöz egyenesen igénylik azt. Például a Duna—Tisza közi szikes talajokon oly gyakran előforduló sziki mézpázsit fejlődéséhez a szódatartalmú vizet, illetve közeget feltétlenül igényli. Az eddigi vizsgálati

22

10 ábra. Sókivirágzás az öntözött talaj felszínén