Az öntözés kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1968)
Általános rész - VII. Az öntözés munkáinak szervezése
Műanyag tömlős vagy egyéb csöves öntözési eljárás esetén (amikor a legutolsó öntözőelembe nem állandó vagy ideiglenes csatornákból jut az öntözővíz, hanem különböző anyagú és méretű csövekből) a munka tervezésekor ki kell térnünk a rendelkezésre álló tömlős vagy csöves berendezésekre tervezhető terület kiszámítására és az adott öntözési feladat elvégzéséhez szükséges kapacitás megállapítására. Egy-egy tömlős vagy csöves berendezésre tervezhető évi területet, azaz a berendezés idényteljesítményét kát. holdban (iVijj) a következő összefüggés segítségével állapíthatjuk meg: ahol q = a berendezés vízhozama (m3/óra), h — a tényleges napi munkaidő órában / = az átlagos öntözési forduló munkanapjainak száma. Az adott öntözési feladatra szükséges berendezések számát pedig az öntözendő terület (Ej) és az egy berendezésre tervezhető terület (Nih) hányadosa adja. A bemutatott összefüggések kimunkálására minden esetben az öntözés munkáinak megindulása előtt kerül sor, hiszen az így kapott adatok alapján szervezzük meg az öntözést és adjuk ki a munkautasításokat. A munka végrehajtása A víz beszerzése, szállítása és a területen való szétosztása térben nagyon különbözhet egymástól. Ez a különbség időbeni eltérést is jelent. Ezért az öntözés — vagy konkrétabban a táblán történő vízszétosztás — tervezett megkezdését a vízkiemelés időbeni kezdésével és a zökkenőmentes vízszállítással kell lehetővé tenni. Ez azt jelenti, hogy az öntözés kezdete előtt kellő időben meg kell kezdeni a vízbeszerzést és annak táblához szállítását, hogy az öntözés helyén a tervezett vízhozamot időben biztosítani tudjuk. Csak ezután kerülhet sor a tábla öntözésére, amelynek a kívánalmaknak megfelelő, a lehető legkevesebb ráfordítással történő elvégzése a munkaszervezés legkézenfekvőbb feladata. A ráfordítások közül igen jelentős az emberi munka felhasználás. Arra kell törekedni, hogy az adott terület megöntözé- séhez minél kevesebb kézi munkát használjunk fel. A kézi munka felhasználás — és időbérezés esetén a felhasznált munkabér összege is — fordított arányban van a dolgozó területi teljesítményével. 57. táblázat. A kézi munka felhasználás és a dolgozó területi teljesítményének összefüggése Az öntözőmunkások teljesítménye A kézi munka felhasználás öntözésenként, munkaóra/kh m2/óra □ -öl/nap kh/nap* 239,64 800 0,500 24,00 299,58 1000 0,625 19,20 359,50 1200 0,750 16,00 419,41 1400 0,875 13,71 479,33 1600 1,000 12,00 539,25 1800 1,125 10,66 599,16 2000 1,250 9,60 659,08 2200 1,375 8,73 719,00 2400 1,500 8,00 778,91 2600 1,625 7,39 838,83 2800 1,750 6,86 898,75 3000 1,875 6,40 958,66 3200 2,000 6,00 1078,50 3600 2,250 5,34 1198,33 4000 2,500 4,80 1438,00 4800 3,000 4,00 * napi 12 munkaórával számolva. 174
