Az öntözés kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1968)
Általános rész - VII. Az öntözés munkáinak szervezése
Erről nyújt tájékoztatást az 57. táblázat. Mint a táblázatból látható, az öntözőmunkás teljesítménye — amely a gyakorlatban igen tág határok között ingadozik — megszabja a felhasznált munkaidőt és többnyire a munkabér mennyiségét is. Ezenkívül az öntözőmunkás időegység alatti területi teljesítménye (m2/óra, kh/nap) szerint változik a beosztandó öntözőmunkások száma is (lásd az 56. táblázat adatait). Továbbá az öntözőmunkás időegység alatti területteljesítménye szabja meg a dolgozó idényteljesítményét és ezen keresztül az üzem öntözőmunkás-szükségletét is. Az öntözőmunkás területi teljesítménye tehát úgyszólván egyedüli meghatározója — a munkaráfordításnak (57. táblázat), — a naponként beállítandó dolgozói létszámnak (56. táblázat), — az öntözőmunkás idényteljesítményének (55. táblázat). Ezért tehát a munkaszervezés egyik legfontosabb feladata a minőségi előírások betartásán kívül az öntözőmunkás területi teljesítményének a növelése, illetve a teljesítményt befolyásoló tényezők ismeretében a kedvező körülmények megteremtése. A területi teljesítményt befolyásoló legfontosabb tényezők a) az öntözőmunkás által kezelt vízhozam, b) az öntözőelemek minősége, c) az öntözőmunkás szakképzettsége, gyakorlottsága és d) a munka végrehajtásának helyes megszervezése. a) Az öntözőmunkás által kezelt vízhozam alapvetően meghatározza a napi összes víz- mennyiséget, azonos vízborítást feltételezve pedig csupán a vízmennyiségtől függ a megöntözött terület nagysága. Minél nagyobb vízhozamot kezel tehát egy dolgozó, annál nagyobb terület megöntözésére elegendő az időegység alatt érkező vízmennyiség. Tervezzünk tehát egy dolgozóra akkora vízhozamot, amely mellett területi teljesítményét a minőségi követelmények romlása nélkül növelheti. Az ÖRKI Üzemszervezési Csoportjának munkája alapján e tényező hatását a dolgozó területi teljesítményére barázdás és sávos csörgedeztető öntözés esetében az 58. és 59. táblázatban mutatjuk be. A megfigyelések szerint tehát az öntözőmunkás által kezelt vízsugár nagyságával majdnem egyenes arányban nő az öntözőmunkás területi teljesítés. táblázat. A kezelt vízsugár és a területi teljesítmény összefüggése barázdás öntözés esetén A kezelt vízsugár, //sec/fő Területi teljesítmény m2/óra/fő kh/10 óra/fő 5—10 300—400 0,52—0,69 10—15 400—560 0,69—0,97 15—20 560—710 0,97—1,23 20—25 710—870 1,23—1,51 25—30 870—900 1,51—1,73 59. táblázat. A kezelt vízsugár és a területi teljesítmény összefüggése sávos és csörgedeztető öntözés esetén A kezelt vízsugár //sec/fő Területi teljesítmény mí/óra/fő kh/10 óra/fő 10—20 440—660 0,76—1,15 20—30 660—850 1,15—1,48 30—40 850—1040 1,48—1,81 40—50 1040—1199 1,81—2,07 50—60 1190—1340 2,07—2,33 60—70 1340—1430 2,33—2,48 70—80 1430—1560 2,48—2,71 175
