Az öntözés kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1968)
Általános rész - V. Az öntözés műszaki berendezései
Az öntözési idényben vannak olyan időszakok, amikor több növény öntözése egyidejűleg szükséges, ilyen esetben a vízhozamigények egymásra halmozódnak. Vannak azonban olyan időszakok is, amikor nincs tervezett öntözés. Az ábra ennek megfelelően, egyes időszakokban csúcsigényt, máskor kisebb vagy semmi vízhasználatot sem mutat. A csatorna méretezése csúcsigényekre nem lenne gazdaságos. Olyan kiegyenlített vízhozamot kell megállapítani, amelynek szállítása mellett egyrészt nincs nagy eltolódás az egyes növények öntözési időszakában, másrészt az öntözővízszolgáltatás a lehetőség szerint egyenletes. A kiegyenlítéshez meg kell állapítani a mértékadó időszakot, amely alatt legnagyobb a vízfogyasztás. A mértékadó időszakban szükséges öntözővízmennyiségek összegét elosztva ennek az időszaknak az öntözési idejével, megkapjuk az átlagos öntözővízhozam-igényt, amely kiegyenlíti a csúcsigényeket, és így elfogadható a méretezés alapjául. Pl. rizstermesztés esetén a mértékadó időszak az első árasztás időszaka, április közepétől május közepéig, mintegy húsz nap. A szántóföldi növények mértékadó időszaka a július vagy július—augusztusi egy hónapra terjedő idő, ami a nagy vízigényű takarmányövények két egymás utáni öntözése közt eltelik (beleértve az öntözés idejét). A mértékadó időszak a vízigény-ábrán is szemlélhető. Erre az időszakra eső öntözővízmennyiségeket összegezzük 38. ábra. Öntözött táblák mértékadó elrendezése vízhozamigény megállapításához Q [//sec] 39. ábra. Vízigény-ábra 104