Árvízvédelmi gátak építése és fenntartása (OVH, 1987)
2. függelék. Árvízvédelmi gátak méretezése
ahol ke = a vízáteresztő rész szivárgási tényezője kz = a vízzáró rész szivárgási tényezője ksz = a szivárgók szivárgási tényezője A 2. ábra e keresztmetszetben ábrázolt szivárgót viszont akkor is alkalmazni kell, ha ke > kz, tehát a meglevő töltéssel azonos anyagú, de annál tömörebb mentett oldali erősítéseknél. A 2. ábra c szelvény vízzáró burkolata, illetve a 2. ábra h szelvény szád - (rés) fala legfeljebb tizedannyi vizet engedhet át, mint amennyi annak megépítése nélkül a gáttesten átszivárgott volna. A vízzáró töltéstest állékonysága érdekében, ahol ebből kilép a víz, ott a talajok csatlakozásának ki kell elégíteni a szűrőszabályt (4.1.4. pont). Szemcsés anyagú támasztótest esetében átmeneti szűrőréteg beépítésére is szükség lehet a kétféle talaj között. Az árvízszint gyakori, vagy gyors változásai esetén vízkilépéssel a vízoldali támasztótest felé is számolni kell. Ha a mentett oldali támasztótest anyaga a vízzel való telítődés hatására felpuhuló agyag, vagy diszperzív anyag, akkor az átszivárgó víztől teljes mértékben mentesíteni kell a 2. ábra d vagy e szerinti szivárgó alkalmazásával. Ha valamelyik támasztótest egyenletes, finomszemű homokból áll, akkor a 4.3.3. pont előírásai szerint kell eljárni. 4.1.4. Szivárgók alkalmazása a töltésben A szivárgók a töltésben a következő célok elérésére alkalmasak: — megóvják a vízre érzékeny alvízi támasztótestet a víz káros hatásától (2. ábra d és c), — megvédik a mentett oldali rézsűt a kilépő víz káros hatásától és bizonyos esetekben csökkentik a szivárgási nyomást is (3. ábra), — diszperzív talajban megszakítják a keletkező szivárgási járatot (4.3. pont). A 3. ábra szerinti szivárgók hatására akkor lehet számítani, ha az előttük levő gátanyag vízvezető képessége elég egyenletes. Ez a szemcsés k> 10's m/s vízvezető képességű talajokban várható. Kötött, rétegenként változó tömörségű talajban a 2. ábra d és e szerinti szivárgókat kell alkalmazni. A szivárgó vízvezető része lehet szemcsés ásványi anyag, vagy perforált (drén)-cső. A szivárgónak a környező talajjal érintkező minden felületén ki kell elégíteni a szűrőszabályt (MI—10-239, vízépítési burkolatok). Ez biztosítja, hogy a szivárgóba a víz akadálytalanul beléphessen, de a védett talaj szemcséi már ne mosódhassanak ki az eredeti helyükről. Kétséges esetben, például nem önszűrő talajokra (ilyenek lehetnek a keveréktalajok és az U > 20 jellegű, elnyúlt szemelosztású talajok) az MI—10—268 szerinti szűrési vizsgálattal kell a szűrőréteg alkalmasságát ellenőrizni. Ugyanez vonatkozik a műanyag szűrőszövetre is. A szigetelőtest közel függőleges felületén lefelé folyó víz felületi eróziót okozhat a szigetelőtestben. A szűrőszabályt kielégítő csatlakozás ez ellen a hiba ellen gyakorlatilag megvéd. Szemcsés anyagú vízzáró test ilyen felszíni eróziója vizsgálható Istamina nyomán. Eszerint az n = 1,3 állékonyság feltétele < 3,3 + 6,7 Jí2 U* (2) 74
