Árvízvédelmi gátak építése és fenntartása (OVH, 1987)
2. függelék. Árvízvédelmi gátak méretezése
U® < 10>Ut d;o = a szemeloszlási görbén az 50 tömegszázalékhoz tartozó átmérő, sz felső index = a szűrő (átmeneti) réteg mérőszáma t felső index = a vízzáró talaj mérőszáma. ahol: (3) Diszperzív anyagú talajra vonatkozóan a 4.3.1. pont ad útmutatást. A szivárgóval ellátott töltések lábától a vizet el kell vezetni, kivéve, ha a szivárgó csak a 4.3.1. pont szerint a diszperzív talajban esetleg keletkező járatok megszakítására szolgál. 4.2. Az altalaj erősítése Tőzeges altalaj esetén, ha az altalaj összenyomódása is befolyásolja a gát állékonyságát, akkor a szilárdsági vizsgálatoknál ezt külön is vizsgálni kell. Jelen irányelvek csak a hidraulikus talajtörést vizsgálja. 4.2.1. Egyrétegű vízzáró altalaj Egyrétegű vízzárónak tekinthető az altalaj, ha az mj magasságú töltés alatt legalább 0,7 my vastagságú, vizet jól záró (k < 10'8 m/s) talaj van. Az ilyen talaj semmilyen állékonysági problémát nem okoz. A szemösszetételük szerint vízzáró kötött talajok felső sávja azonban gyakran jól vezeti a vizet a talaj járatos, vagy morzsalékos szerkezete miatt. Ezért a talpszivárgás megakadályozására az 5. ábra szerinti vízzáró fogat kell alkalmazni a szükséges mélységig. df^ 07 mT 4.2.2. Egyrétegű vizvezető talaj Közvetlenül a töltés alatt vizet jól vezető szemcsés talaj van. Ha a töltés talpszélessége az altalaj szempontjából nem elegendő, akkor fennáll a buzgárosodás veszélye. Az állékonyság növelésére alkalmasak a 4.2.3. pontban leírt módszerek. 75 4. ábra. Talpszivárgás lezárása agyag ékkel 5. ábra. Egyrétegű vízzáró talaj
