Árvízvédelmi gátak építése és fenntartása (OVH, 1987)
2. függelék. Árvízvédelmi gátak méretezése
A mentett oldali töltésrészbe vízre érzékeny talajok a 4.1.3., vagy 4.1.4. pontok szerint alakított töltéskeresztmetszetekben építhetők be. Az egyes talajfajták a töltéstestben a következők szerint alkalmazhatók. Szemcsés iszapmentes talajból építhető — mentett oldali támasztótest, — vízoldali támasztótest, melynek rézsűjét az elhabolás ellen burkolattal, vagy agyagterítéssel kell megvédeni, — finom homokból a teljes töltéstest, ha abban lábazati szivárgó és vízoldalán hullámvédelem (burkolat, agyagterítés) épül, — homokos kavicsból a teljes töltés vízzáró elemmel kiegészítve. Átmeneti talajból (10—15% iszapot tartalmazó finom homok vagy homokliszt) építhető — vízzáró töltésmag, — a vízoldali töltésrész, — a teljes töltés talpszivárgóval. Kötött talajból bármely gátrész megépíthető. Különleges intézkedések csak a diszperzív anyagok beépítésekor szükségesek (4.3. pont). A talajok szilárdsági jellemzői és a talaj vízvezető képessége függ a beépítés módjától, különösen a beépítési tömörségtől és annak egyenletességétől. A mértékadó tömörség, és ennek függvényében a többi talajfizikai jellemző meghatározását az MI-10-268 tárgyalja. A vizsgálathoz alapul a 7. pontban leírt szivárgási áramképek szolgálnak. A töltésrézsűk külső, kb. 0,8 m vastag rétegét a fagy és a férgek fellazítják, ezért az nem tekinthető vízzárónak, bármilyen talajból készült is. 4.1.2. Egynemű anyagból épített töltés Ha a töltés egynemű talajból, egy ütemben és gondosan ellenőrzött egyenletes tömörítéssel épül, akkor homogén töltésnek tekinthető. A több ütemben, többféle technológiával épített töltés akkor sem tekinthető homogénnek, ha építéséhez a különböző időpontokban azonos minőségű talajt használtak. Az ilyen szelvényekre jellemző inhomogenitások — a korábbi szelvény felszíne alatti réteg (kb. az egykori fagyhatárig) a többinél lazább, esetleg szerkezetesen is jobb vízvezető, — az egyes töltésrészek tömörsége eltérő. Homogén töltés nem építhető — olyan szemcsés talajból, mely közel egyenlő szemcsékből áll, — a vízre érzékeny (diszperzióra, szétfolyásra, erős duzzadásra hajlamos) kötött talajból. 4.1.3. Szerkezetes töltések A szerkezetes töltések előnyei a homogén töltéshez képest — azonos töltésméret mellett nagyobb az állékonysága, — jobban lehet alkalmazkodni a helyszíni talajokhoz. Ilyen töltésszelvényeket mutat be a 2. ábra. A töltéskeresztmetszet fő részeinek vízáteresztő képességét egymáshoz viszonyítva kell alkalmazni. Az egyes értékek viszonya a következő legyen 0,1 ke >kz <0,01 kffi (1) 73
