Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)
A) Árvízvédelem - II. Magyarország árvízvédelmi rendszere
koronát, 1 : 3—1 : 2-es rézsűket, a korona alatt 1,5 m-re 3 m-es koronájú kavicsszűrővel ellátott padkát építettek. A 40-es évek végén az öblözet Duna menti védvonalát, a 6-os műutat átépítették, vonalazását helyenként módosították az 1941-es NV-hez 1,0 m-es magassági biztonságot, 10 m széles koronát, 1 : 2—1 : 3-as rézsűket építettek ki. Az árteret a Vali és a Szent László vízfolyás két öblözetre osztja: az É-i, illetőleg Ercsi öblözetre, amelynek ármentesített területe 21,1 km2 és a D-i, illetőleg az Adonyi öblözetre, amelynek 28,1 km2 ármentesített területén van a község belterülete. 1.154 Madocsai öblözet ármentesítése A terület Bölcske—Dunakömlőd, illetőleg az 1552—1535 fkm közötti szakasz jobb partján helyezkedik el. Armentesítésére a múlt század utolsó évtizedében alakult ugyan ármentesítő társulat, de az alig működött. Rendszertelenül és kezdetleges gátakat épített, melyeket az 1954-es árvédekezés során kötöttek össze egységes vonallá, de csak közepes árvizek elleni védelemre építettek ki. Ezeket a kezdetleges gátakat vette át a vízügyi szolgálat a 60-as évek közepén. Az öblözet területe 48,0 km2; ármentesített 42,3 km2, ártéri sziget 5,7 km2. Madocsa belterületének nagy része ármentesített területen van. 1.155 A Paks—Báta közötti Duna-jobbparti és a Sió—Sárvíz—Simontornya alatti árterei árvízvédelmi műveinek fejlődése A Duna 1532—1467 fkm közötti szakaszának jobb parti és a Sió—Sárvíz, Simontornya—Báta közötti ártere árvízvédelmi műveinek zömét kezdetben önállóan, később mind szorosabb kapcsolatban három társulat a Paks—Fadd—bogyiszlói, a Szekszárd—bátai ármentesítő, valamint a Sárvíz, illetőleg Nádor-csatorna Társulat építette a társulatok államosításáig, azután pedig a vízügyi szolgálat fejlesztette napjainkig, a Sió-torkolati mű megépítéséig. A Duna 1532—1498 fkm-e közötti szakaszának jobb partján fekvő Paks—Fadd—bogyiszlói árteret keletről a Duna, illetve jobb parti töltése, Ny-ról, a Paks—Tolna közötti magaslatok, Tolna alatt a tolnai Holt Duna-ág ma már alvótöltóse, D-ről a Duna-ág medrében folyó Sió^balparti töltése határolják. A holt-medrekkel átszőtt terület felső szakasza 93 m A.f., alsó 90 m A.f. körüli ármentesített területen helyezkedik el Paks, Fadd, Tolna lakott területei kisebb, Gerjen és Bogyiszló községek nagyobb részével. Az ártérnek mintegy 40%-a a Duna-rendezés előtt a Pest megyei sárközi ártérhez tartozott, az évek többségében árvizektől járt terület volt, a faddi és bogyiszlói átvágások kiépítése, illetőleg kanyarjaik lezárásával kapcsolódott a jobb parti ártérhez. A terület ármentesítését egyik legrégibb, a múlt század 30-as éveiben Paks, Dunaszentgyörgy, Gerjen, Fadd érdekeltjeiből alakult társulat kezdte. A társulat Paks—Fadd között 27 km töltést épített, melynek felső szakaszán mintegy 10 km-t az 1876-os árvíz után magasított és erősített. A 92
