Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)

A) Árvízvédelem - II. Magyarország árvízvédelmi rendszere

A—14. ábra

Az 1954. évi árvízi elöntések Szigetközben

Az ármentesítést megelőző négy évtizedben az 1850, 1862, 1876 és 1883-i árvizek 86—86 km2 területet öntöttek el, az ármentesítést követő gátszakadások következtében pedig 1897-ben 86 km2, 1899-ben 100 km2 és és 1954-ben 200 km2 terület került víz alá (A—14. ábra).

1.112 A Mosoni-Duna-jobbpart, a Lajta, Répce—Rábca, Rába és Marcal vidék ármentesítésének fejlődése

A Kisalföldnek a Mosoni-Dunától délnyugatra a Mosoni-Duna-ág és a Bakony, majd Kemeneshát ÉNy-i lejtőjének lábvonala előtti deltába eső részét a terület ármentesítése előtt ÉNy-ról Oroszvár—Rajka között a Duna, alatta a Mosoni-Duna jobb partra átömlő vizei, Ny-ról a Lajta és a Fertő tó, ill. a tóba ömlő vízfolyások, valamint a Rábca, a Répce, délről a Rába és Marcal árvizei öntözték. Az elöntésekben leginkább érdekelt Rába torkolat feletti 87 km-es szakaszával a DNy-i ártérszél 1—5 km-es sávjában halad, Marcaltő alatt mintegy 30 km-es hosszon árterében a Marcallal. A terep esése a Rába Sárvár—marcaltői 47 km szakaszán 70—80 cm/ km, a Marcaltő—Győr közötti 40 km-es Szakaszán 20 cm/km, a Rábca Bősárkány—Győr közötti 30 km-es szakaszán nem éri el az 1 cm/km-et.

Az ártér a Kisalföldre délről érkező Rába Sárvár—Répceárapasztó közötti szakaszán 5—6 km széles, esése mintegy 70 cm/km, Répceárapasztó és a Rába Pápóc—Marcaltő-i szakasza alatt 25 km-ről 30—40 km szélesre tárulva 80—30 cm km-es eséssel lejt a Rábca Győr felé alig eső völgy talpáig, innen enyhén emelkedik ugyan a Mosoni-Duna felé, de a Rábca és az abba visszaduzzadó Rába árvizei átömlöttek a Mosoni-Dunába és on70