Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)
A) Árvízvédelem - II. Magyarország árvízvédelmi rendszere
1.11 A Duna országhatár—Vének közötti szakaszának jobb partján elhelyezkedő területek ármentesítése Az említett területen, a Kisalföld délnyugati részén a Mosoni-Duna bal- és jobb partján az elmúlt 100 év folyamán két egymástól független árvízvédelmi rendszer fejlődött ki: egyik a Szigetközben, másik a Lajta, Répce, Rábca, Rába és Marcal vidékén. 1.111 Szigetközi árvízvédelmi rendszer fejlődése A szigetközi árvízvédelmi rendszer 292 km2 ármentesített területével a Kisalföldet mintegy felező Duna Rajka—Vének (1850—1796 fkm) közötti szakaszának délnyugati részén a főág és a 120 kilométernyi hosszúságú Mosoni-Duna alkotta 380 km2-es területű szigeten és a Mosoni-Duna Be- zenye feletti szakaszának, valamint a rajkai osztómű és országhatár közötti Duna jobb partján helyezkedik el. Az öblözet területe 302,0 km2; ármentesített 292 km2, ártéri sziget 10 km2. Az öblözet Ausztria felől nyitott. A 6—8 km széles terület esése a Duna mentén az 54 km-es hossz felső kétharmadán 35 cm/km, alsó harmadában 17—20 cm/km, de enyhén lejt a Mosoni-Duna felé is. Vízgyűjtő területe Rajka felett 131 480 km2, Vének, ill. a Mosoni-Duna beömlése alatt 149 720 km2, az előbbi 3 km2 híján, az utóbbi 94%-a idegen területen levő, csaknem egészében hegyvidék. A századforduló előtt az ármentesített terület mintegy 60 százaléka volt hasznosítható, ma csaknem 100%-a. A Duna és Mosoni-Duna árvizei járta terület védelmére egyes községek a múlt század első évtizedeitől építettek töltéseket, az 1830—40-es években ármentesítési, ill. jobb vízlevonulást biztosító mederrendezések is folytak. A század utolsó évtizedében már 25 községet magában foglaló négy érdekeltség töltései védték a terület nagy részét. Az összefüggés nélküli, kezdetleges töltéseket azonban már a közepes árvizek is vagy átszakították, vagy megkerülték. A rendszeres ármentesítési munkák csak a század két utolsó évtizedében az 1883-as árvíz nyomán a Duna felső szakasza és a Mosoni-Duna mederrendezési munkáihoz kapcsolódva a négy érdekeltséget egyesítő Szigetközi Ármentesítő Társulat megalakításával, ill. töltéseinek kiépítésével indultak meg. A mederrendezések keretében a 80-as években megépítették a rajkai (Csuny) szorítóművet, mellyel egyrészt a Mosoni-Duna árvizeitől mentesítették a sziget felső szakaszát, másrészt a jobbparti szorítótöltéshez csatlakozó (ma részben osztrák területen levő) Rajka—oroszvári töltéssel a Rábaszabályozó Társulat Duna—Lajta-árterét A 3—5 km széles mederágrendszerben haladó főágat a leágazások lezárásával, kisebb átvágásokkal, a hajózás céljait szolgáló párhuzamművek építésével, s a mederágak szélén haladó töltések védelmét szolgáló partbiztosításokkal rendezték. A társulat pedig a 90-es években 94 km összefüggő töltést épített ki a rajkai szorítómű balparti töltéséből kiindulva a Duna jobb partján Vénekig, majd ehhez csatlakozva a Mosoni-Duna bal partján Du- naszentpálig. Ez a töltés, amely napjainkig két jelentős magasítást és erősítést kapott — képezi a szigetközi árvízvédelmi rendszer alapját. A töltés jórészt a korábbi töltések nyomán az 1883-as NV-hez 1 m-es 68
