Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)

C) Tószabályozás - II. Tószabályozás fejlődése és helyzete

C—30. ábra

A Fertőrákosi Vízisporttelep a fejlesztés előtt

3.4 A Fertő tó mederszabályozásának fejlődése

A Fertő tóban mederszabályozás érdekében végzendő csatornakotrást a harmincas években kísérelték meg, mert a Hanság-csatorna meghosszabbításával kívánták a vízelvezetést eredményesebbé tenni. A mederkotrás azonban rövid időn belül feliszapolódott. A harmincas évek végétől az elná- dasodott déli tórészen kotrás útján fokozatosan alakították ki a mederben a nádszállításhoz szükséges csatornákat. A 3—8 m széles és összesen 50 km hosszú bárkázható csatornákhoz csatlakozva csatornanyitó ékekkel kereken 240 km hosszú kiscsatornát alakítottak ki. A nádgazdálkodási érdekeket szolgáló csatornahálózat létesítésén felül, a tó medrében más kotrás 1973-ig nem történt. Az ún. Pittner-féle fürdőmedencét a tó medrében ásták ki, melyhez a partról utat vezettek.

3.5 A Fertő tó szabályozási műveinek fenntartása

A Fertő tó szabályozása, mint már korábban láttuk a Hanság szabályozásával összefüggő problémák miatt kapcsolódott a Hanság-csatorná- hoz. A Mekszikópusztai zsilipen túl a tó medréig kiépített csatorna hosz535