Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)
B) Folyószabályozás - II. A magyarországi folyók szabályozása
Alapadatok és alapelvek a Duna 1792—1708 fkm közötti szakasza általános szabályozási tervéhez A munka a magyar—csehszlovák Közös Műszaki Bizottság 1972. évi ülésszakának a Duna Gönyű—Szob közötti szakasza általános szabályozási terve elkészítésére hozott határozata alapján indult meg. Első lépésként az általános szabályozási tervhez szükséges alapadatokat és alapelveket határozták meg. Ezt követően vizsgálták: —1 a szabályozási munkálatok hatását a meder alakulására, — a középvízi meder geometriai és hidraulikai paramétereit, — az ipari és szabályozási kotrások hatását. A vizsgálatok alapján nyert ismeretekre támaszkodva meghatározták a hidrológiai és morfológiai paramétereket. Végül alapelveket határoztak meg a Duna 1792—1708 fkm közötti szakasza általános szabályozási tervének kidolgozásához. Az ismertetett munkákat a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet és a bratislavai Vyskumny Ustav Vodneho Hospodarstva (VUVH) végezte. Magát az általános szabályozási tervet a munka alapján az Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság (Győr) és a Povodie Dunaja Vállalat (Bratislava) dolgozta ki. Alapadatok és alapelvek a Duna Szob—déli országhatár közötti szakasza általános szabályozási tervéhez A koncepció célja az volt, hogy a készítendő általános szabályozási tervhez olyan főméreteket és vonalozási variánst szolgáltasson, amely csatlakozik a Gönyű—Szob közötti szakasz általános szabályozási tervéhez, a szabályozás megvalósítása esetén kialakuló meder pedig biztosítsa a víz-, jég- és hordaléklevonulás feltételeinek javulását, a szükséges hajóútmére- teket és a folyamra települt vízgazdálkodási létesítmények biztonságát és üzemét. Ennek megfelelően a koncepcióterv részletesen vizsgálta és meghatározta a legfontosabb jellemzőket, főméreteket. A további részében következtetésekkel és javaslatokkal segíti az általános szabályozási terv kidolgozásának munkáit. A koncepcióterv készítésével párhuzamosan folyt a tervet előkészítő munka az érintett Vízügyi Igazgatóságoknál. így az általános szabályozási terv — melynek a koncepcióterv alapját és szerves részét képezi — napjainkra elkészült. Ezzel a magyar Duna-szakaszra — Rajka—déli országhatár — olyan egységes és összefüggő szabályozási terv áll rendelkezésre, ami megbízható, korszerű alapját képezi a további szabályozási munkáknak és feltárja a fejlesztés lehetőségeit is. A koncepciótervben foglalt fejlesztési irányelvek részletes ismertetésére a III. fejezetben kerül sor. Jelenben a Tiszára és több mellékfolyóra vonatkozó általános szabályozási terv munkáinak előkészítése folyik. Ennek keretében folyik a Tisza 391
