Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)
B) Folyószabályozás - II. A magyarországi folyók szabályozása
és mindezek felhasználásával került sor egy közös szabályozási vonalterv kidolgozására, majd ennek alapján a kiviteli tervek elkészítésére. Elsőként a Dráva 65—75 fkm közötti szakaszának szabályozására készült kiviteli terv, a munkálatokat pedig két szakaszban 1960—62 ill. 1963—65, között végezték el. Folytatásként a 75—85 fkm közötti szakasz szabályozására 1968—73 évek között került sor, jelenleg pedig a 85—95 fkm közötti mederszakasz szabályozását végzik, befejezése 1980 után várható. Az elvégzett szabályozások eredményeként a meder állandósult és kialakult az EGB II. kategóriának megfelelő hajóút. A Drávaszabolcsnál kijelölt mintegy 6 km hosszú kísérleti szakaszon a VITUKI részéről évek óta végzett mérések, megfigyelések tapasztalatai, eredményei jól hasznosíthatók a Dráván a jövőben végzendő szabályozásokhoz. Ilyenek pl:. — a keresztirányú műveket csak akkor célszerű megépíteni, ha alattuk az áramlási irányba eső túlsó part már megfelelően biztosítva van, különben jelentős parterózióra kell számítani, — a homorú partok biztosítását célszerű az inflexióig levinni (még vezetőművek építésével is), különben visszarágódások keletkezhetnek, — a tervezett partelmosódások csak intenzív beavatkozások hatására alakulnak ki, mert a partok ellenállása nagyobb lehet, mint a mederé, — a „T” művek környezetében a mederalakulás kedvezőbb, mint az egyszerű sarkantyúknál. Előreláthatóan 1990 körül a szabályozási munkák, folyamatosan felfelé haladva, elérhetik Barcs felső határát (153 fkm). E szelvény felett már csak helyi jellegű beavatkozások történnek, a tervezett Barcs—Djurdeváci Vízlépcsőrendszer részeként megépülő barcsi tározó figyelembevételével. A drávai hajózás jogi feltételeinek biztosítása érdekében a MNK Kormánya és a JSZSZK Kormánya 1975. június 11-én egyezményt kötött a Dráva folyón történő hajózásról, a 0—198,6 fkm (torkolat—Vízvár) közötti szakaszra vonatkozóan. 2.2.9. A Mura szabályozása A Mura folyó szabályozási munkáit az 1830-as években kezdték meg az elfajult kanyarok átvágásával és a felhagyott medrek elzárásával. E munkákkal egy időben egyes szakaszokon partbiztosításokat és sarkantyúkat is építettek. Az első világháború a szabályozási munkákat megszakította. Ezután igen hosszú ideig szüneteltek a munkák, mely idő alatt a szabályozási művek jó része megrongálódott, illetve megsemmisült a fenntartás hiányában. A magyar—jugoszláv Vízgazdálkodási Bizottság irányításával 1956 után közös terv készült a szabályozási munkák folytatására. E terv alapján indultak meg az újabb szabályozási munkák. 370
