Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)
B) Folyószabályozás - II. A magyarországi folyók szabályozása
alapul szolgáltak a XIX. század elején megkezdett szabályozási tervezéshez. Ezt követően Széchenyi kezdeményezésére, egyrészt hajózási, másrészt árvédelmi érdekből nagyarányú szabályozási munkák indultak meg. A Tisza-völgynek a vízrendszert alapvetően módosító ármentesítése 1846-ban indult meg, később pedig a Duna-völgy ármentesítése, a folyók bizonyos fokú szabályozásával együtt (B. IV. táblázat). Az árvizek töltések közé szorítása mellett a folyók — elsősorban a Tisza és mellékvizei — alföldi szakasza erősen megrövidült, esésük megnőtt és árhullámaik levonulási sebessége fokozódott, aminek következtében medrük méterrendű mértékben beágyazódott. B. IV. táblázat Az elvégzett folyószabályozási és ármentesítési munkálatok jellemző adatai Folyóhossz Átvágott Átlagos esés Vízfolyás a szabályozások gások hossza km kanyarulatok a szabályozások előtt után száma hossza előtt j után km km km cm/km Duna1 494 417 _ 2 32 _ 5 1 2 82 Tisza3 1419 966 — 114 589 — — Tisza'* 1211 758 136 115 589 3,7 6 Dráva 409'* 2324 5 — 68'* — 7,5l 121 Maros1 86'* 50 — 13 — 14 24 HármasKörös3 234 91 34 39 177 2 5,7 KettősKörös3 84 37 25 15 70 4 8 FehérKörös4 126 67 25 81 84 — — FeketeKörös4 166 90 26 61 102 . -— S ebesKörös4 162 86 53 24 129 — — Berettyó4 269 91 51 46 229 — — Körösök együtt4 1041 462 212 265 791 — — Szamos4 1874 1084 — 364 — — — Bodrog1 84 50 — 8 — 3,5 6 Rába3 132 64 — 80 51 32 47 1 A magyarországi szakaszon 2 A Dunaföldvártól D-re levő szakaszon 3 Teljes hosszában 4 A szabályozott szakaszon 5 Sárvár alatt 341
