Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)
B) Folyószabályozás - II. A magyarországi folyók szabályozása
A folyók szabályozottsági állapotának jellemzői B. V. táblázat Folyó (szakasz) 1975. XII. 31-ig Üj szabályozásra szoruló Sürgős, szabályozást nem igénylő 1 975. XII. 31-ig elvégzett neve hoszsza szabályozott részben szabályozott kőbeépítés rőzseépítés kotrás km hossza, km 1000 m3 1000 m3 Duna 417 93,9 292,0 7,1 24 7 975,6 58,6 Duna-ágak 212 — 78,2 32,8 101 — — Rába 192 33,6 4,7 31,7 122 133,7 90,2 Marcal 22 — — — 22 — — Ipoly 151 9,0 0,9 142,1 — 1,6 — Sió 123 1,0 122,0 — — 48,0 65,0 Ferenccsatorna 37 — — — 37 — — Mura 48 20,5 2,3 4,2 21 121,5 6,0 Dráva 143 49,6 30,3 33,1 30 574,1 517,3 Tisza 600 259,1 100,7 157,2 83 2 402,3 1 076,6 Túr 29 1,0 — 3,0 25 2,0 1,0 Szamos 52 14,0 10,0 25,0 3 96,0 20,0 Bodrog 50 2,0 — 3,0 45 9,0 2,0 Hernád 119 22,0 3,5 44,5 49 36,5 14,0 Sajó 132 31,0 2,7 41,3 57 127,0 2,0 Zagyva 124 3,0 3,0 18,0 100 1,0 1,0 Berettyó 77 3,0 3,0 24,0 47 12,0 18,0 HortobágyBerettyó 25 _ _ _ 2 5 _ _ K örösök 219 37,5 1,9 9,6 170 185,0 103,1 Maros 50 17,0 7,5 25,5 — 57,2 62,5 1975. XII. 31-ig őszszesen: 2 822 596,2 662,7 602,1 961 11 956,5 2 037,7 13 589,2 Megjegyzés: 1. A szabályozások nagy része főleg a Dunán, a már szabályozott ill. részben szabályozott szakaszokon történik, ezért a szakaszok km-mu- tatói csak tájékoztató jellegűek. 2. A kotrás mennyiségi adata 1945—75 közötti időszakra vonatkozik. Az első világháború ezeket a szabályozási munkákat félbeszakította. A két világháború közötti időben nagyjából csak fenntartási munkák folytak. 342