Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)
B) Folyószabályozás - II. A magyarországi folyók szabályozása
Más feltételek jelentkeznek a fejlettebb szabályozási mód — a csatornázott állapot — esetén. A folyó csatornázása esetén a levonuló vízhozamok energiájának jelentős része más célra használódik fel, ezért megváltozik a természetes, vagy klasszikus szabályozási művekkel befolyásolt víz-, jég- és hordalékjárás. A kívánt geometriai méretek előállítását nem szabályozási művekkel, hanem duzzasztással végzik. Tekintettel arra, hogy duzzasztás csak meghatározott vízhozamtartományig állítható elő, változatlan követelmény marad a mederrel szemben az árvizek és a jég zavartalan levezetése. A csatornázott folyó általában nem tudja biztosítani a hordalék levezetését, ezért a duzzasztással befolyásolt szakaszon várható a hordalék lerakódása, amit klasszikus szabályozási művekkel megakadályozni nem lehet. Számolni kell azzal, hogy az alvízi szakaszon a hordalékszegény víz jelentősebb mennyiségű mederanyagot hoz mozgásba, aminek hatására a meder kimélyülhet, illetve átrendeződhet. A duzzasztott szakaszokon előálló és a természetesnél hevesebb vízállásváltozások miatt — elsősorban a vízszintsüllyedések időszakában — a víz támasztóere jót elvesztve a partoldalak megcsúszhatnak, leszakadhatnak. Hullámtéri duzzasztás esetén szabályozás szempontjából kritikus helyek alakulnak ki azokon a szakaszokon, ahol a duzzasztott víz a hullámtérről a mederbe húzódik vissza. A folyók csatornázását általában vízerőhasznosítás, hajózás, vízhasznosítás céljaiból végzik. Előfordulhat, hogy ezek a célkitűzések együttesen jelentkeznek. Ezeken túlmenően a folyószabályozás feladata a csatornázott folyóknál röviden az alábbiak szerint foglalható össze: — a duzzasztással befolyásolt partszakaszok biztosítása, — az alvízi meder biztosítása,-— a duzzasztási határ környezetében jelentkező mederelfajulások megakadályozása, — a csatornázott folyószakaszhoz kapcsolódó vízgazdálkodási és egyéb létesítmények védelme és üzemének biztosítása. Változatlan feladata tehát a csatornázott folyók szabályozásának is az árvizek és a jég zavartalan levezetése, a megváltozott viszonyoknak megfelelő módon kialakított célszerű üzemrend szerint és a környezetvédelmi szempontok kielégítése a csatornázás nélküli állapotban leírtakhoz hasonlóan. A folyószabályozási munkák általános célkitűzéseinek tükrében tekintsük át a magyarországi folyókon végzett szabályozási munkákat. 1 1. A folyószabályozási munkák áttekintése Magyarország területén a középkorban a folyamatosan dúló háborúk akadályozták a folyószabályozási munkák végrehajtását. így csak a XVIII. században indulhattak meg azok a vízrajzi térképezési munkák, melyek 340
