Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)
B) Folyószabályozás - II. A magyarországi folyók szabályozása
II. A MAGYARORSZÁGI FOLYÓK SZABÁLYOZÁSA Dr. Csorna János, Kovács Dezső, Szilágyi József A folyószabályozás a folyók kártétele elleni védekezést, a vízhasznosítást, a környezetvédelmet szolgáló céltudatos tevékenység. A folyószabályozási feladatokat a vízrajzi adottságok mellett a mindenkori társadalmi-gazdasági igények határozzák meg. Végrehajtásukra pedig az anyagi-műszaki feltételektől függően kerül sor. A hagyományos módszerekkel történő szabályozási munkák célkitűzései az alábbiak szerint körvonalazhatók: — a középvízi meder állandóságának, egyensúlyi állapotának biztosítása, fenntartása az általános szabályozási tervbe illeszkedő szabályozási művek építésével, az érkező víz, jég és hordalék zavartalan levezetése érdekében (ideértve a jégmegállásra veszélyes szakaszok rendezését is). — a meghatározott fejlesztési szinthez tartozó hajóútméretek biztosítása a szükséges szabályozási munkák elvégzésével. — a folyó medrében, vagy parti sávjára települt vízgazdálkodási és egyéb létesítmények védelme és üzemének (kutak, vízkivételek, kikötők, rakodók, szennyvízbeeresztések, meder alatti csővezetékek, stb.) biztosítása, elsősorban a sodorvonal, a szabályozási vonal megfelelő vezetésével, a hossz- és keresztirányú szabályozási művek célszerű kiosztásával és építésével, a káros mederváltozások megakadályozásával, valamint az esetleges szabályozási és ipari kotrások helyének gondos megtervezésével, illetve engedélyezésével, — a terület és településfejlesztés, környezetvédelem igényeinek az ezzel kapcsolatos fejlesztési elképzeléseknek lehető figyelembe vétele és kielégítése (üdülésre alkalmas partszakaszok, szigetek biztosítása, a parti sáv rendezése és biotechnikai védelme, ezáltal elzárt mellékágak vízpótlása stb.). A célkitűzések felsorolásából és a megvalósításra, illetve az igények kielégítésére rendelkezésre álló lehetőségekből is kitűnik, hogy a hagyományos folyószabályozás módszereivel — megfelelő kiépítés esetén — csak a víz-, jég- és hordaléklevonulás feltételeit, a hajózást és a mederbe települt létesítmények optimális védelmét lehet biztosítani, a többi igény kielégítését csak elő lehet segíteni. Néhány esetben — például mindkét partra települt kutak esetén — az igények teljes kielégítése irreálissá válik, mert a sodorvonalat nem lehet egyszerre mindkét part közelében vezetni. Fentiek miatt a hagyományos szabályozási módszertől — különösen pedig mederszűkítések esetén — a felsorolt valamennyi igény kielégítését nem lehet elvárni, következésképpen a vonatkozó célkitűzések is csak optimumként értelmezhetők. 22* 339
