Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)

A) Árvízvédelem - I. Az árvízvédelem hidrológiája

1970-ben az első marosi árhullám Tiszába érkezésekor a Maros 10—15%- kal több vizet szállított, mint önállóan a Tisza. Ilyenkor a Maros jelentős visszaduzzasztó hatást is gyakorol a Tiszára. Szeged város árvízvédelmi biztonsága mindig attól függ, hogy az egyébként a nagy vízhozamokat szállító Tisza és Maros árhullámának csúcsa milyen pontossággal esik idő­ben egybe. Az igaz, hogy az egybeesés gyakorisága az árhullámoknak alig 10—15%-ára terjed ki. De éppen ez a néhány százalék a legveszélyesebb. Az Alsó-Tisza árvizeinek szempontjából nem hagyható figyelmen kí­vül a Duna visszaduzzasztása, amely Szeged fölé is visszahathat. A Maros folyóba, annak nagy esése miatt, ez a hatás gyakorlatilag nem juthat be. A nyáreleji tiszai árhullámok, amelyek azért érhetnek el olyan nagy mérete­ket mert kedvezőtlen esetben az egymást követő csapadékok egymás ha­tását a folyó medrében fokozhatják, a Duna alpesi eredetű nyári árvizei­vel találkozhatnak, és emiatt a tiszai lefolyás, főként az Alsó-Tiszán, kés­leltetést szenvedhet. Az Alsó-Tiisza szempontjából a Körösből és a Marosból származó árhul­lámok siettetése, a felsőbb folyók árhullámának pedig késleltetése kívána­tos. Éppen ezért a szamosi vízvisszatartások és a felső-tiszai vízvisszatar­tások előnyösek, a körösi és marosi vízvisszatartások — ha azokat későbbi vízleeresztés követi — hátrányosak. 2.4 A magyarországi folyók árhullámainak általános jellemzése Az időjárási, a lefolyási jellemvonások, valamint az árhullám-kialaku­lás egyéb jellemvonásainak tanulmányozása után megállapíthatjuk, hogy a Duna és a Tisza, valamint a fontosabb mellékfolyók árhullámainak az alábbi jellegzetes típusai vannak: — Csapadékból, illetve hóolvadásből származó egyedi árhullámok. — Csapadékból, illetve hóolvadásből származó, egymást utolérő, egy­mást fokozó árhullámok. — A főfolyó és mellékfolyók egymásra halmozódó, szintén csapadék­ból vagy hóolvadásből származó árvizei. — Jégtorlódásból származó vízvisszaduzzasztás okozta árvizek. — Egyéb visszaduzzasztásból (pl. kisesésű főfolyón betorkolló mellék­folyókból) származó árvizek. — Mesterséges beavatkozások hatásából keletkező árvizek. (Pl. táro­zómedencék vizének eleresztése, hídroncsok, háború, vagy szerencsétlen­ség okozta előre nem látható behatások.). Az árhullámokat jellemző számítási módszerek (előrejelzés, lefolyási hányad utólagos meghatározása, lefolyt vízhozamok elemzése, különböző hidrológiai statisztikai számítások, stb.) a legegyszerűbben a csapadékok­ból, ill. hóolvadásből származó egyedi árvizeket kezelik. Ez tekinthető min­den további árvíztípus alapjául, beleértve a visszaduzzasztásos árvíztípu­sokat is. Az árvízszámítás hidraulikai módszerei kétségkívül ebből az alap­esetből indulnak ki. Az ún. hidrológiai módszerek azok, amelyek az ösz­29

Next

/
Oldalképek
Tartalom