Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)

A) Árvízvédelem - I. Az árvízvédelem hidrológiája

1970-ben az első marosi árhullám Tiszába érkezésekor a Maros 10—15%- kal több vizet szállított, mint önállóan a Tisza. Ilyenkor a Maros jelentős visszaduzzasztó hatást is gyakorol a Tiszára. Szeged város árvízvédelmi biztonsága mindig attól függ, hogy az egyébként a nagy vízhozamokat szállító Tisza és Maros árhullámának csúcsa milyen pontossággal esik időben egybe. Az igaz, hogy az egybeesés gyakorisága az árhullámoknak alig 10—15%-ára terjed ki. De éppen ez a néhány százalék a legveszélyesebb.

Az Alsó-Tisza árvizeinek szempontjából nem hagyható figyelmen kívül a Duna visszaduzzasztása, amely Szeged fölé is visszahathat. A Maros folyóba, annak nagy esése miatt, ez a hatás gyakorlatilag nem juthat be. A nyáreleji tiszai árhullámok, amelyek azért érhetnek el olyan nagy méreteket mert kedvezőtlen esetben az egymást követő csapadékok egymás hatását a folyó medrében fokozhatják, a Duna alpesi eredetű nyári árvizeivel találkozhatnak, és emiatt a tiszai lefolyás, főként az Alsó-Tiszán, késleltetést szenvedhet.

Az Alsó-Tiisza szempontjából a Körösből és a Marosból származó árhullámok siettetése, a felsőbb folyók árhullámának pedig késleltetése kívánatos. Éppen ezért a szamosi vízvisszatartások és a felső-tiszai vízvisszatartások előnyösek, a körösi és marosi vízvisszatartások — ha azokat későbbi vízleeresztés követi — hátrányosak.

2.4 A magyarországi folyók árhullámainak általános jellemzése

Az időjárási, a lefolyási jellemvonások, valamint az árhullám-kialakulás egyéb jellemvonásainak tanulmányozása után megállapíthatjuk, hogy a Duna és a Tisza, valamint a fontosabb mellékfolyók árhullámainak az alábbi jellegzetes típusai vannak:

— Csapadékból, illetve hóolvadásből származó egyedi árhullámok.

— Csapadékból, illetve hóolvadásből származó, egymást utolérő, egymást fokozó árhullámok.

— A főfolyó és mellékfolyók egymásra halmozódó, szintén csapadékból vagy hóolvadásből származó árvizei.

— Jégtorlódásból származó vízvisszaduzzasztás okozta árvizek.

— Egyéb visszaduzzasztásból (pl. kisesésű főfolyón betorkolló mellékfolyókból) származó árvizek.

— Mesterséges beavatkozások hatásából keletkező árvizek. (Pl. tározómedencék vizének eleresztése, hídroncsok, háború, vagy szerencsétlenség okozta előre nem látható behatások.).

Az árhullámokat jellemző számítási módszerek (előrejelzés, lefolyási hányad utólagos meghatározása, lefolyt vízhozamok elemzése, különböző hidrológiai statisztikai számítások, stb.) a legegyszerűbben a csapadékokból, ill. hóolvadásből származó egyedi árvizeket kezelik. Ez tekinthető minden további árvíztípus alapjául, beleértve a visszaduzzasztásos árvíztípusokat is. Az árvízszámítás hidraulikai módszerei kétségkívül ebből az alapesetből indulnak ki. Az ún. hidrológiai módszerek azok, amelyek az ösz29