Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)
A) Árvízvédelem - I. Az árvízvédelem hidrológiája
szetett jelenségeket megpróbálták összevontan kezelni. Mércekapcsolati öszefüggések megalkotásánál ugyanis közömbössé válik az árhullám típusa, ennek azután az az eredménye, hogy az eljárás pontossága kisebb. Mindazonáltal az összetett hatások olykor nehezen választhatók szét egyszerűbbekre. Éppen ezért a fent közölt felosztás is csak viszonylagos lehet, azonban használatát a gyakorlati szükségszerűségek indokolják. Célszerű, ha az árvízvédekező mérnök már az árvíz kezdetén tisztában van az árhullám típusával, és azzal is, hogy a történelmi adatok ismeretében a szóban forgó árhullámtól feltehetőleg mit várhat. Nem élhet ugyanis csupán a számok és összefüggések bűvöletében, hanem a hidrológiai körülményekre is tekintettel kell lennie. 3. Az árvízi előrejelzés Magyarországon alkalmazott módszerei és a fejlesztés irányai Az árvízvédekezést elősegíti, a biztonság érzését fokozza, ha idejében megbízható értesülést nyert az árvízvédekező mérnök, hogy a hegyvidékről előtörő árhullám mikor fog leérkezni a síkságra és a töltésekkel védett folyószakaszon milyen magasságra emelkedik. Az árvizek előrejelzésében tulajdonképpen nemcsak a szorosan vett jolyami árhullám-előrejelzés nagy jelentőségű, hanem idetartozik az időjárási elemekből, tehát a lehullott csapadékból és a hőmennyiségből történő előrejelzés tárgyköre is. Kitérjesztőleg, előrejelzés szóval jelölik meg valamely vízfolyás hidrológiai statisztikai jellemzését is, ami alatt azt kell érteni, hogy az ilyen „előrejelzési” vizsgálatok nyomán megmondják, hogy milyen valószínűséggel várhatók adott vízállások, vagy vízhozamok. Ez utóbbi fajtájú „előrejelzéseket” (amíg a magyar nyelvben alkalmasabb kifejezés nincs rájuk, mi is ezen a néven említjük) a következőkben nem tekintjük tárgykörünknek, és ezekkel nem foglalkozunk. Az általunk tárgyalt vízállás, esetleg vízhozam-előrejelzések a következő feladatok megoldását foglalják magukban: — A nagy csapadékok meteorológiai előrejelzése. — A lehullott csapadék nagyságából folyami vízállások (vízhozamok) előrejelzése. — Valamely folyó felső szakaszán észlelt vízállásokból, vagy több folyó felső szakaszán észlelt vízállásokból a folyó alsó szakaszán várható vízállások (vízhozamok) előrejelzése. — Az előrejelzett vízállások bekövetkezési időpontjának megállapítása. A nagy csapadékok előrejelzése meteorológiai feladat. Nyilvánvaló, hogy a meteorológiai tudomány mindenkori állása mellett és a vízgyűjtő- területek kiterjedése és a meteorológiai légmozgások tartományához képest kis méretei miatt legtöbbször inkább tájékoztató jellegű. A csapadék meny- nyiségéből gyakran nem is a nagyvizeket, hanem csak a kisvizeket lehet 30
