Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)

A) Árvízvédelem - I. Az árvízvédelem hidrológiája

szetett jelenségeket megpróbálták összevontan kezelni. Mércekapcsolati öszefüggések megalkotásánál ugyanis közömbössé válik az árhullám típu­sa, ennek azután az az eredménye, hogy az eljárás pontossága kisebb. Mind­azonáltal az összetett hatások olykor nehezen választhatók szét egyszerűb­bekre. Éppen ezért a fent közölt felosztás is csak viszonylagos lehet, azon­ban használatát a gyakorlati szükségszerűségek indokolják. Célszerű, ha az árvízvédekező mérnök már az árvíz kezdetén tisztában van az árhullám típusával, és azzal is, hogy a történelmi adatok ismeretében a szóban for­gó árhullámtól feltehetőleg mit várhat. Nem élhet ugyanis csupán a szá­mok és összefüggések bűvöletében, hanem a hidrológiai körülményekre is tekintettel kell lennie. 3. Az árvízi előrejelzés Magyarországon alkalmazott módszerei és a fejlesztés irányai Az árvízvédekezést elősegíti, a biztonság érzését fokozza, ha idejében megbízható értesülést nyert az árvízvédekező mérnök, hogy a hegyvidék­ről előtörő árhullám mikor fog leérkezni a síkságra és a töltésekkel védett folyószakaszon milyen magasságra emelkedik. Az árvizek előrejelzésében tulajdonképpen nemcsak a szorosan vett jolyami árhullám-előrejelzés nagy jelentőségű, hanem idetartozik az idő­járási elemekből, tehát a lehullott csapadékból és a hőmennyiségből törté­nő előrejelzés tárgyköre is. Kitérjesztőleg, előrejelzés szóval jelölik meg valamely vízfolyás hidrológiai statisztikai jellemzését is, ami alatt azt kell érteni, hogy az ilyen „előrejelzési” vizsgálatok nyomán megmondják, hogy milyen valószínűséggel várhatók adott vízállások, vagy vízhozamok. Ez utóbbi fajtájú „előrejelzéseket” (amíg a magyar nyelvben alkalmasabb ki­fejezés nincs rájuk, mi is ezen a néven említjük) a következőkben nem te­kintjük tárgykörünknek, és ezekkel nem foglalkozunk. Az általunk tár­gyalt vízállás, esetleg vízhozam-előrejelzések a következő feladatok meg­oldását foglalják magukban: — A nagy csapadékok meteorológiai előrejelzése. — A lehullott csapadék nagyságából folyami vízállások (vízhozamok) előrejelzése. — Valamely folyó felső szakaszán észlelt vízállásokból, vagy több fo­lyó felső szakaszán észlelt vízállásokból a folyó alsó szakaszán várható víz­állások (vízhozamok) előrejelzése. — Az előrejelzett vízállások bekövetkezési időpontjának megálla­pítása. A nagy csapadékok előrejelzése meteorológiai feladat. Nyilvánvaló, hogy a meteorológiai tudomány mindenkori állása mellett és a vízgyűjtő- területek kiterjedése és a meteorológiai légmozgások tartományához képest kis méretei miatt legtöbbször inkább tájékoztató jellegű. A csapadék meny- nyiségéből gyakran nem is a nagyvizeket, hanem csak a kisvizeket lehet 30

Next

/
Oldalképek
Tartalom