Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)
B) Folyószabályozás - I. Folyóink morfológiai és hidrológiai jellemzése
(erózió) befolyásolja. A folyó völgyében, illetve a folyó által bejárt területen a meder legnagyobb mélységig terjedő rétegek talajmechanikai adottságai pedig a medervándorlás, a parterózió meghatározó tényezői. Helyszíni feltárások, a rendelkezésre álló fúrásadatok alapján legalább néhány jellemző helyre a talajmechanikai adatokat, illetve rétegsorokat is be kell szerezni. A vízgyűjtő topográfiai leírása után a természetföldrajzi leírás másik főrésze az éghajlat és időjárási viszonyok jellemzése. Közismert, hogy a Kárpátmedence éghajlatát három nagy éghajlati zóna; az Atlanti, a mediterrán és a kontinentális hatások befolyásolják és alakítanak ki az ország területén belül is eltérő időjárási viszonyokat. Folyószabályozási vonatkozásban főként a folyó hossza mentén eltérő jellegnek van szerepe, hiszen a különböző csapadék, hőmérsékleti és hóviszonyok a lefolyást, az összegyülekezést, az árvizek találkozását, a jégviszonyokat alapvetően meghatározzák. Az éghajlat általános jellemzésekor tehát különösen az időjárás folyóhosszmenti változásait kell felderíteni. A csapadékok és az azokat kiváltó időjárási frontok vizsgálata már az árvizek kialakulása, az előrejelzés és az árvédekezés témakörbe nyúlik át, rövid összefoglalása azonban a tervezés előkészítéséhez sem nélkülözhető. Folyószabályozási vonatkozásban a legfontosabb időjárási jellemző a csapadék. Ennek megfelelően legrészletesebben a csapadékviszonyokat kell feldolgozni. Igen sok adat megtalálható a Vízrajzi Évkönyvekben, valamint a VITUKI kiadásában megjelent összeállításokban. A folyók főszelvényeire közreadták a szelvény feletti teljes vízgyűjtő csapadékátlagait, ami igen fontos és érdekes összehasonlítást tesz lehetővé a helyi és a felső vízgyűjtő csapadékviszonyai között is. A csapadékviszonyok célszerű feldolgozás után igen sokféleképpen ábrázolhatok. A B. 3. ábra a Duna esetében mutat példát a folyó hossza mentén változó csapadékviszonyok ábrázolására. A lefolyás és az árvizek kialakulásának másik fő tényezője a vízgyűjtő hóviszonyai. A Vízrajzi Évkönyvek közlik a hóvastagságok átlagos és maxi292 B—3 ábra A csapadék területi átlagának változása a Duna részvízgyűjtőin
