Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)
B) Folyószabályozás - I. Folyóink morfológiai és hidrológiai jellemzése
mális értékeit, a hótakarós napok számát. A hóadatok havi és összegezett átlagértékei táblázatosán dolgozhatók fel. A léghőmérséklet vonatkozásában elegendő a területre eső meteroló- giai állomások hosszú idejű havi- és évi átlagainak összegyűjtése és területi átlagok képzése. A Vízrajzi Évkönyvek 12 törzsállomásra ötnapos átlagokat is közölnek. Ugyancsak a Vízrajzi Évkönyvben megtalálhatók a folyók vízhőmérsékleti adatai havi átlag, maximum és minimum értékekkel. 1.1.2 Geomorfológiai jellemzés Közismert, hogy a magyarországi folyók a földtani felépítéssel meghatározott és kéregmozgásokkal befolyásolt völgyekben, vagy medencékben saját — korábban lerakott — hordalékkúpban kanyarognak. A folyók kialakulása, fejlődése és jelen állapota a tágabb környezet földtörténeti időléptékű változásainak függvénye és következménye. Ezek a változások ma is élnek és hatnak, bár folyószabályozási szemlélettel és időléptékben kétségtelenül nehezen követhetők. A gemorfológiai viszonyok rövid áttekintése és értékelése azonban a tervezés előkészítése során sem nélkülözhető. A Kárpát-medence és ezen belül Magyarország vízhálózata, a maitól még erősen eltérő ősfolyórendszer kialakulása a földtörténeti harmad- időszak végén, több millió évvel ezelőtt kezdődött. A pannóniai-tengert a pliocén végén átmeneti jellegű, tavi-folyami vízrendszer váltotta fel, ami a medence süllyedésének és egyidejű feltöltődésének függvényében fokozatosan fejlődött vonalas vízhálózattá. A pannon-tenger dél felé történt visszahúzódása után lényegében a pleisztocén elején alakult ki az első vízrendszer. A későbbiekben az Alföld D-i felének erőteljes süllyedése, a Duna szerkezeti mozgások következtében kialakult visegrádi áttörése, a jégkorszak klímaingadozásai és még számos tényező hatására körülhelül a pleisztocén közepén, nagyon közelítően négyszázezer évvel ezelőtt a vízrendszer általános képe — a Tisza kivételével — már közelebb került a mai állapothoz. A pleisztocén végén folytatódó süllyedések kialakították a Balaton, a Velencei-tó és — valamivel korábban — a Fertő tó medencéjét. A pleisztocén—holocén határa körül végbement jelentős klímaváltozás hatására többszörösére fokozódott a lepusztulás, a folyók hordaléka időben szakaszosan durvult, a kéregmozgások fokozódtak. A holocénben a korábban tengeri, tavi, folyami üledékekkel feltöltődött medencék felszínét az eolikus üledékképződés elegyengette. A ma is ható kéregmozgásokkal és szerkezeti törésekkel befolyásolt felszínen mintegy 10 000 évvel ezelőtt alakult ki az a vízrendszer, ami alapvetően már nem változott, egészen az emberi beavatkozások megjelenéséig. Az eddigi rövid áttekintés a magyarországi folyó kialakulásának egészben vázlatos képét adja. A részletekre vonatkozóan a földtani tudományok művelői között ma is igen eltérőek az álláspontok. Tekintettel arra, hogy a fentiek szerint kialakult folyókat ma az igényeknek megfele293
